Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Uráli török jövevényszavaink kérdéséhez [MNy LIX/1963/, 381-393.]

191 Feltevéseimről BÁRCZI GÉZA rövidesen nyilatkozott, s ígv írt róluk: ..Érdekes, Imgy a nyak, nyár szavak török voltát LIGETI elfogadja (nyáj, nyalka stb.-ről nem szól) f45J. Erre vonatkozólag eddig csak R ÄSÄNEN fejte­getéseire voltunk utalva (L'ng. Jb. XIX, 99—101), ezek j>edig nem meggyőzők. A kérdés a turkológia területén dőlhet csak el, a török nyelvtörténetben kell igazolni a j ~ i'i megfelelést. Türelmetlenül várom és azt hiszem minden magyar nyelvész várja LIGETI idevágó Hzakszerű fejtegetéseit, mert ha e szavak török volta bebizonyul, rendkívül fontos fogódzó pontot kapnánk a magyarság első török kapcsolataira, hiszen e szavak nemcsak a török, hanem, főleg egyesek, mint pl. a nyak, a magyar hangtörténet tükrében is honfoglalás előtti török jövevényszavaink zömét sok száz évvel megelőző átvételek lennének." (BÁRCZI GÉZA. Magyar őstörténet: MNv. XXXIX [1943.J, 288—9.) Az elkövetkező években sajnos nem tudtam sort keríteni arra, hogv visszatérjek az uráli török jövevényszavak kérdésére. Megtette szerencsére ezt maga BÁRCZI, aki egyik akadémiai előadásában (Török jövevényszavaink leg­régibb rétegének kérdéséhez: I. OK. II, 347—59) újra napirendre tűzte e kér­dést, és vizsgálódásai eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogv török jövevényszavaink első, legrégibb rétegébe sorolhatjuk a nyár és nyak szavakon kívül még a bolgár-török és a mongolos jövevényszavak közt hányódó, kielégítően máig meg nem magyarázott homok-ot és harang ot, ame­lyekben szerinte ősmagyar szókezdő q > у > A fejlődéssel kell számolnunk, és végül az ér igét, amelynek olyan gazdag szócsaládja van, hogy okkal tart­ható szókészletünk egyik igen régi elemének. Későbbi megállapítása szerint ez a legrégibb, egyelőre mindössze öt szóból álló réteg az Urál vidéki ős­haza korszakában, nagyjában az i. e. X. és az i. ez. V. század közti időszakban kerülhetett nyelvünkbe. BÁRCZI maga is tisztában volt azzal, hogv elméletében nem kevés a vitatható feltevés; feltevését azonban annyi körültekintéssel és olyan mértéktartással fogalmazta meg, hogy azt — ebben a formájában — inunkahi|mtézisként magam is elfogadtam és ma is elfogadom. 1 A kérdés további alakulásának tárgyalását most mellőzném, mert nem tartozik tulajdonkép)>eni mondanivalóm tárgyához; különben is a legfontosabb bibliográfiára korábban már utaltam (.MNy. LVI, 301—2). 3. A hipotetikus uráli réteg problémái közül a szókezdő ny iránt mutat­kozott nagyobb érdeklődés a szakirodalomban. Ez érthető is, hiszen erősen érinti a török hangtörténetet, sőt az altaisztika problémáit is. Kinőnek említeném itt G. CLAUSON hozzászólását, mint olyant, amely tulajdonképjHjn nem kíván alaposabb megvitatást. (3 abból az önmagában 1 Sajátságos tévedésből török jövevényszavaink uráli rétegének hipotéziséért köz­vetlenül ItASANENt akartuk felelőssé tenni. Így BÁaczi szerint (I. OK. II, 350) „ H ASANEN prólálkoy.ott először a inugyar nyelvben régebbi típusú török jövevényszót kimututni (Uııg. Jb. XIX, 99), noha ő nem említi az uráli őshazát, de valószínűleg olyan régi időre gondol, amikor a magyarság ezen a vidéken élt". H ASANEN cikkében azonban nemesük az Grálról, de a régebbi típusról sem esik szó, hanem csak régebbi kronológiáról, amelyet viszont az eges/. Ixjlgár-török rétegre ki akar terjeszteni, tehát nemcsak a nyár-ra és a nyak-ra, hamun valamennyi bolgár-török szóra. Más formában ugyanezt a tévedést sajnos m.igum is elkövettem, amikor t álságosán tömör fogalmazásUin It AHÁNEN nézetét es annak szerintem való magyarázatát nagyon is kétértelmű módon egyetlen mondatba fogtam össze (MXy. LVI. 302). Hogy ez mennyin- igv van, nii sem bizonyítja jobban, inint az, hogv amikor H ASANEN különböző meggondolások alapján szintén eljutott oda, hogy a nyár­1, a »»i/ot-at el kell választani a többi bolgár-török szótól, akkor azokat nem valami uráli rétegbe, hanem az ősi, uml-altaji egyezések köze sorolta (vö. MNv. LVI. 301).

Next

/
Oldalképek
Tartalom