Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése (Torontayl, torontal) [Pais Emi. /1956/, 336-346.]
175 szavakat kelljen számon tartanunk, amelyek végleges magyarázatát csak bizonyos perdöntő adatok hiánya gátolja, de amelyek rejtélye, reméljük, előbbutóbb szintén megoldódik. A következőkben a vitás etimológiák egy jellegzetes csoportjának az illusztrálására egy olyan példát tárgyalunk, amelynek összefüggése a javasolt török szóval kétségtelen, azonban kielégítő magyarázatát számos nehézség akadályozza. Torontayl. torontal Sem a mai magyar köznyelv, sem a nyelvjárások nem ismerik e szót, közszói használatát XIV—XV. századi szójegyzékeink őrizték meg, tulajdonnévi alkalmazását középkori okleveleinken kívül az ismert megyenév örökítette ránk. Török etimológiája GOMBOCZ ZoLTÁNtól származik, aki „Árpádkori török személyneveink" című tanulmányában (MNy. X, 295—6; MNyTK. 16. sz. 13 — 4) tárgyalja e szót, és teljes joggal elvetve TAGÁNYI (Századok XXVII, 326) ónémet horotűbil, hortúmil, horotúchil 'nádibika; bölömbika' szavakból javasolt eredeztetéeét, meglehetősen óvatos formában felveti a török összefüggés kérdését („Mind alakra, mind jelentésre sokkal közelebb áll a köv. török szó"). Mindenki, aki azóta foglalkozott a szóval, fenntartás nélkül elfogadta magyarázatát, s ebben az ö tekintélyén kívül kétségtelenül közrejátszott az is, hogy e „testes", háromtagú szó egyezése az idézett török szóval valóban aligha lehet véletlen összecsengés műve. De lássuk az adatokat. Magyar: A köznévi használatra mindössze két, egymástól nem teljesen független adatunk van: BesztSzj. 1162: „iftiulio: torontayl"„• SchlSzj. 1743: „ifinilio: torontar'. Tulajdonnévként mint egy föesperesség, illetőleg vármegye neve ismeretes, de előfordul mint személynév is: 1323: „Petro de Turuntal . . . archidiaconis" (TurCiansky Martín. Szlovák Nemzeti Múzeum levéltára) 1; 1320: „de Sumugi de Comitatu de Turuntal" (Zichy Okmt. I, 283): 1329: „Petro de Torontal archidiac." (AnjOkmt. П, 419); 1330: ..Petro de Tvrultou• [!] archidiac." (Zichy Okmt. I, 364); 1332: „Petro de Torontal arclúdiac." (Zichy Okmt, I. 393); 1332 és 1337 között: négy adat „de archidiaconatu Toruntai" (MonVat. I. 1: 147, 153, 155, 158); 1334: „Petro archidiacono de Turuntal" (HO. Vili, 12); 1347. „Nobilium de Keweet Toruntai, Nobiles dicti Comitatus de Toruntai" (kétezer) (FBJÉR, CodDipl. IX, 1: 553); 1364: „nobilium de Kewe et Toruntai Comitatuum" (HO. VII, 411); 1398: „in comitatu de Torontal" (FEJÉR, CodDipl. X, 2: 591); 1400: „Thoma de Thoruntal" (FMJÉR, CodDipl. X, 2: 811); 1418: „Johannis dicti Toruntai" (OklSz.); 1505: „Bartolomeus Kerey de Thorontal" (BÁRÁNY ÁGOSTON, Toron tálmegye' 1 GYÖarrv GYÖBOV szíve« szól>eli közlése, aki ..Magyarország történeti földrajza az Árpád-koriam" című készülő munkájának keze ügyében İevö adatai közül többre volt szíves felhívni a figyelmemet. Az adatok felsorolásában teljességre nem törekedtem, a fenti áttekintésbe esak azokat vettem fel, amolyek kronológiai okokl>ól v agy alakjuknál fogva érdemelnek nagyobb figyelmet. Szándékosan mellőztem JEBKKY, Nyclvkinosek 1, 144 Truntayl de Xek adatát, amely más fornlsljól nem mutatható ki, így kétes hitelű, valamint ugyané szerző Terentul személynevét (1360.), amely világosan nem tartozik ide. Ez utóbbiról ilyen értelemben ír már BÁRÁNY ÁGOSTON (Toronlálmegvc' hajdana. Buda, 1846. Oklevelek 155) is.
