Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Orsó szavunk török háttere [MNy LXVI/1970/, 412-421.]

165 В) Kâsyarl ägir- 'spinnen' (

BE. 19); csagatáj eğir- 'tordre le fil' (

PDC. 124); kun CodCum. eğir- 'spinnen' (

GRÖNBKCH

, KomWb. 84); turki igir- 'to spin' (

JARRINO

, An Eastern Turki-English Dialect Dictionary 138); oszmántörök egir- 'to spin' (

HONY 94); azerbajdzsán äjir- 'fon' (ARS. 82); türkmen egir- 'ua.' (TRS. 775); tuva er- 'скручивать, вить: sodor, gömbölyít (fonalat)' (PALJMBACH, TRS. 592); altaji, teleut, sór, lebed, szagáj, kojbál ír- 'spinnen': altaji sinizi ik ädip alip kdndir irin-idi 'seine Schwester machte sich eine Spule und spann Hanf (

RADL

. I, 1456). Névszói származékai: oszmán-török nvelvj. eyirtmeç 'ig. kirman; fonó eszköz' (SDD.II, 564); kumük igrek 'веретено; orsó' (BAMMATOV, RKmkS. 75): tuva SrgiS 'веретено; orsó' (PALJMBACH RTS. 60); szagáj, kojbál, kacsa irläk 'die Spule (zum Spinnen)', szagáj irlik 'ua.' (RADL. I, 1470); hakasz irfek 'веретено; orsó' (CANKOV, RChS. 86). Mint látható, ezúttal is deverbalis -laq (-lük) képzős eszköznévvel van dolgunk. 6. A török egir- ige megfelelője megvan a mongolban is: irod. mongol egere- 'tourncr, rouler; tordre, filer' (KOWALEWSKI, D.MRF. I, 236), 'to rotate, whirl, turn, revolve; to spin, twist' (

LESSING, MED. 299); kalmük ér- 'drehen, spinnen, zwirnen' (RAMSTEDT. KW 131); ordosz ere- 'filer' (

MOSTAERT, DO. 242); halha lere- 'прясть; fon' (LUVSANDÉNDÉV. MRS. 684): burját liri 'ua.' (

CERE.MISOV, BMRS. 743). Deverbalis névszói származéka ezúttal is fonáshoz használt eszköznevet jelont: irod. mongol egercgül 'spindle, spinning-wheel, spinning loom' (

LESSINO. MED. 299): kalmük érül 'Spindel (in weiterer Bedeutung als ia)' (RAMSTEDT. KW. 131); halha élrüúl 'веретено; orsó', r.hürdén ccritúl 'самопрялка; lábhajtós rokka' (LI VSANDÉNDÉV, MRS. 684): burját tervül 'веретено, прялка; orsó, rokka' (CERKMISOV, BMRS. 743); burját éérxég 1. 'веретено, прялка; orsó, rokka': 2. 'волчок: pörgettyű, búgócsiga' (CEREMISOV, BMRS. 743); a burját szó megfelői egyéb mongol nyelvekben: irod. mongol egerleg 'tibia, os de la jambe', egerleg degüfing 'oscarpolette d'une forme circulaire' (KOWALEWSKI, DMRF. İ, 236), egerleg. rrleg 'femoral bone, hip joint' (

LESSINO, MOD. 298); halha éerrég 'тазобедренный сустав: csípő-ízület' (LUVSANDÉNDÉV, MRS. 684). 7. A türökségben az orsónak van még egy neve, amelyet meglehetősen régóta használnak, cs aránylag széles körben van elterjedve ma is. Feltűnő, hogy szóföldrajzi különbség választja el az urluq-tó\: a kettő ugyanabban a nyelvben nem fordul elő, ha mégis, akkor mindegyik más-más nyelvjárást képvisel. Főbb adataink a következők: Kâsyari ik, yik, olv. ig. yig 'Spindel' (Вн. 65, 90); csagatáj ik 'fuseau' (PDC. 118): hvárezmi török ig 'ua.' (ZAJACZKOWSKI, Husräv u Sírin 57); Ibn Muhatına ik olv. iyik 'orsó' (

KILISLI RIFAT 162 és BATTAL 3); A mai oguz típusú nyelvekben: oszmán-török iğ 'spindle', iğ ağarı spindle-tree', iğ taşı 'millstone' (

HONY 155); azerbajdzsán ij 'стержень, ось: веретено; pecek, tengelv; orsó' (ARS. 94); türkmen ik 'веретено; orsó' (TRS. 348). Fel van jegyezve a RZÓ a régi kipcsak cmlékeklHMi is: Lcideni Névtelen