Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Orsó szavunk török háttere [MNy LXVI/1970/, 412-421.]
166 у ig 'Spindel' ( HOUTSMA 106); Abü-Haivän ilc olv. ig 'ua.' ( CAFEROÖLU 38); Tuhfat az-zakivya у ig 'ua.' ( ATALAY 176). Az élő kipcsak nyelvekben ezzel szemben meglehetősen gyér nyomai találhatók. Megvan a kirgizben iyik alakban (JUDACHIN, KRS. 296), igaz, itt hiányzik az urfuq (kivéve bizonyos nyelvjárásokat). Az özbegben az ik nyelvjárási szó (BOROVKOV, URS. 80). Aligha nem ugyanez lesz a helyzet a karakalpakban is, ahol iyik és urá'iq él egymás mellett (BASKAKOV, RKkpS. 80); taranesi yig 'die Spindel' (RADL. III, 509), turki yikfi 'Spindelmacher, -Verkäufer' ( MENOES , Glossar II, 60), ınai ujgur íik 'веретено; orsó' (NADÜÍIP. URS. 491; urfuq mellett), ujgur nyj. ik 'orsó' (MALOV, Lobnorskij jazyk 113): sárga ujgur Sik 'веретено (палочка c камнем); orsó (a pálca a kővel)' (MALOV, Jazyk zeltych ujgurov 31); teleut, altaji, lebed, sór, küerik ik 1. 'die Spindel'; 2. 'der hölzerne Pflock, Stempel, Spund' (RADL. I, 1415); alt. iyik 'orsó' (BASKAKOV, RAS. 47); csuvas jjQ3 'orsó, Spindel' ( PAASONEN 24 ),jike 1. 'веретено; orsó', 2. 'ось, стержень; tengely, pecek' (SIROTKIN, URS. 121). 8. A török szó jövevényként átkerült a mongolba, ahol ma a következő adatokat találjuk. írod. m mgol ig 'fuseau â filer', igde- 'filer, peser' (KOWALEWSKI, DMRF. I. 317 8), ig 'spindle', igde- 'to turn the spindle, spin' (LESSINO, MED. 401): irod. ojrdt iy 'веретено: orsó' (POZDNEEV, KRS. 27), kalmük io, io 'Spindel' (RAMSTEDT, K\Y. 205); ordosz io 'fuseau' (MOSTAERT, DO. 380); halha iy 'прядилыюе веретено; прялка; fonó orsó; rokka' ( LUVSANDÉNDÉV , MRS. 216). 9. Ami a török ig, yig 'orsó' etimológiáját illeti, V. G. EGOROV (Étimologiöeskij slovarj éuvaískogo jazyka. Ceboksary, 1964. 77) az äg-, ig- 'hajlít, görbít' ige származékának gondolja. Ügy látszik, RÄSÄNEN (EtWb. 51a, 70a) helyes nyomon jár, amikor az i-g, yi-g 'Spindel; der hölzerne Pflock, Mühlstein; Pfeilschaft' névszót az i-á- 'fon, fonalat sodor' igéhez próbálja kapcsolni. Az utóbbi igének és néhány származókának fontosabb előfordulásai ezek: csagatáj iá- 'tordre le fii' (PDC. 116); kun CodCum. eá- 'Faden drillen: rudern' (GRÖNBECH, KomWb. 94); türkmen tá- 'скручивать, вить, свивать; sodor, csavar, gömbölyít', sapak iá- 'скручивать нитку; fonalat sodor' (TRS. 366), 'плести; fon' (ÁLIEV — BORIEV, RTS. 250); azerbajdzsán éá- 'крутить. закрутить, вить (нитку и пр.); sodor, megsodor (fonalat stb.)' (ARS. 247): krími üá- 'zusammendrehen, drillen' (RADL. I, 905); kazáni tatár, toboli, baraba iá- zusammendrehen, Stricke festdrehen, zusammenbinden' ( RADL . I, 1549); kirgiz eá- 'вить, свивать, сучить; csavar, sodor, összesodor' (JUDACHIN, KRS. 969); kazak es- 'to twist, spin' (SHNITNIKOV, KED. 84), 'eine Schnur, einen Faden zusammendrehen' ( RADL . I, 872); özbeg eá-moq 'вить, скручивать, прясть; sodor, csavar, fon' (BOROVKOV, URS. 561); mai ujgur üá- 1. 'крутить, накручивать, скручивать, csavar, becsavar, sodor'; 2. 'вить, свивать; sodor, összesodor' (NADÍIP, URS. 75) stb. Származékai közül valók: ujgur iáin 'Haarflechte' (GABAIN, AlttürkGr. 313; DRS. 215); baraba iíü 'der Zopf (RADL. I, 1564), tara dáim 'die Haarflechte' (RADL. I, 910); mai ujgur yeáiá 'плетение, скручивание; fonat; összsodrás' (NADÍIF, URS. 146) stb Nem lehetetlen, hogy — ősi fokon — ugyanebbe a szócsaládba tartozik dg-, tg- (ig-) 'hajlik' s az ebből való ägir-, egir- (igir-) 'hajlít; csavar; fon' is.
