Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Karám [NyK XLVIII/1933/, 336-338.]
103 ben azonban küriyen az első szótagában inkább ö-t várnánk, ezzel szemben a mongol nyelvemlékek és n dialektusok egybehangzóan csak ii-l ismernek. Voltnképen ez most csak másodrendű kérdés, mert a török szó pontos megfelelóje megvan a mongolban, vö. Kow. II, 955a gort- 'enfermer, mettre en prison, aux arréts; retenir, défendre, prohiber, empécher'; fóbb származékai: qoriy 'défense, prohibition', qoriyid 'enclos, endroit dos, étable á cochons, bergerie' és végül qoriyan, a régi mongolban qoruya 'lieu enfermé, cour, clûture', a chalchában ez utóbbi jçorö 'двор, oropoxosBHoe место, стан, лагерь, пялатя.' VbAD. Sravn. gramm. 206. A kalmükből vö. (A POZDNKBV, Kalmycko-russkij slovarj. SPbg. 1911.) XOrö 'горницл, комната', yoriul yatar 'вапретное м*сто, (папр. utero, ы&аняченное для кочевкн хурула, облавы и пр.), yoriul- 'держать, удерживать; ааирещать', yort- 'аапврать, ваключать подъ стражу ; яапрещать, воябранять', yorö 'noııemeHİe во ABOpi; комната'. Ide tartozik még a TliandZBU xori-mbi 'einschliessen, verhaften', yoryo 'Schrank; Umzäunung; äusserer Sarg; Schweinestall'; yoriyan 'Gehege' ( GABKLENTZ 102). GOMBOCZ ZOLTÁN szerint a karám egy török 'qoran alak átvétele lehet. A magyar szó szóvégi m-je szerintünk, (ha nem feltétlenül magyar fejlődés) törökből is magyarázható: 1. vagy mint denominális képzó (qora m), vagy pedig 2. török nyelvterületen belül jelentkező szóvégi M CO m váltakozásból megfejthető -И végű alak átvételének fogható fel. Ez utóbbira például idézhetjük — a gyom stám, stb. csuvas-bolgáros n m fejlődésre itt aligha gondolhatunk — a szintén törökből kölcsönzött korom szót, amely a kún, oszmánli, krimi, kazáni tatár, baskír, kirgiz (és csuvae) nyelvben szóvégi m-mel hangzik: gurum stb., viszont a szagájban, kojbálban -n-nel ismeretes: gurun (GOMBOCZ Z., BTIJ, 100), ugyanúgy Kaáyarinál: gurun Huss', quruncX 'russgeschwärzter Filz', qurunluy 'russig'; a turkiban (SHAW 155) qurun és qurum 'soot, the black deposit of smoke' alak él egymás mellett. A karámnak ilyenképen feltehető forrása a *qoran v. *quram alak szabályszerű denominális képzés, melyet ugyan sem a törökből, sem a mongolból nem ismerünk, de amely a folytonosan gyarapodó régi török és mongol szóanyagból előbb-utóbb előkerülhet. Valószínűleg ugyanezzel az igével függ össze Karakorum ((Jara qonim) neve is. Ismeretes, hogy a mongol khánok e sátortáborát Ögödei építtette át 1235-ben kőbe és fába s fallal vetette körül, s tudjuk azt is, hogy más néven, legalább is kezdetben, Ordu balXq volt a neve, ami törökül Tábor város'-t jelent. Régóta köztudomású az is, hogy a XIII—XIV. századi nagy mongol birodalomban milyen fontos szerepet játszott a török (ujgur) nyelv a perzsa és a mongol mellett. Úgyhogy nem kell meglepődnünk azon, hogy az egykorú utazók az egyik mongol khánt török nevén Mangunak emlegetik (Müugü, vö. PBLLIOT: Sur
