Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Az idő és társai (Idő, idén, kor, korán; késik, későn) [MNy LXII/1966/, 385-398 ]

91 < ar. -per. mahall, mahal 'descending, lighting off a journey, staving, dwelling; place of abode; etc. delay; time, opportunity* (STKINOASS 1189). E) tkm. dövür 'эпоха; korszak' (BASKAKOV—CHAMZAKV, RTS 87); azer. dövr 1. 'круг, оборот'; 2. 'период, эпоха: 1. 'kör, fordulat'; 2. 'időszak, korszak' (ARS. 74); oszm. devir, devri 'rotation; revolution; cycle, circuit; tour; period, epoch' (HONY 80); kmk. devür 'idő (korszak)' (BAMMATOV, RKS. 112); kaz. tat. Alter 'időpont, időszak* (RTS. III, 190); kkalp. dauir 'ua.' (BASKAKOV, RKkS. 544); kirg. dOr 'század, korszak' (JUDACHIN, KRS. 1907); özb. davr 'kor, kor­szak, század' (BOROVKOV, URS. 117). < ar. -per. daur 'time, age; a revolution, period of years; a period of 360 solar years; evil times; etc.' (STEINOASS 542). F) tkm. möveüm 'idő, meghatározott időpont' (BASKAKOV—CHAMZAIV, RTS. 87); azer. mövsim 1. 'az év ideje*; 2. 'évszak, időszak, idő' (ARS. 143); oszm. mevsim 'season; proper time for anything; the between seasons, epring and automn' ( HONY 240); kkalp. mausim 'idő' ( BASKAKOV , RKkS. 102); kzk. mausim 'idő, meghatározott időpont' ( SAURANBAEV , RKS. 99), 'time, season, etc.' ( SHNITNIKOV 141); özb. mavsum 'évszak, időszak; az év ideje; periódus' (BOROVKOV, URS. 214). < ar. -per. mausim 'time, season, etc.' (STEINOASS 1344). G) balk, sayat 'Stunde, Zeit, Augenblick' ( РКОПЬЕ : KSz. XV, 249); kmk. sayai 'idő' ( BAMMATOV , RKS. 112); nog. saat 'óra, időtartam' (BASKAKOV, RNS; 98); bask, süyät 'idő (beszélt nyelvi szó)' (RBS. 101); kkalp. saat 'idő' (BASKAKOV, RKkS. 103). < ar. -per. si'at 'an hour; a little while; a watch, a clock; the time pre­sent' (STKINOASS 641). H) kkalp. pursat 'időpont, időszak' (BASKAKOV, RKkS. 544); kirg. bursal 'idő, határidő' (JUDACHIN, KRS. 161); turki forsOt, pur (At, purset 'opportunity, time' (JARRING 102). < ar. -per. furfat 'occasion, opportunity, convenience; a time, turn, etc.' (STEINOASS 919). Nem törekedvén teljességre, mellőztem azokat a szavakat, amelyek csak egy vagy két török nyelvben járatosak. 4. Bár bizonyosra vehető, hogy egy sereg más nyelvben a 'tempus' jelentésű szavak leginkább az ősi szókészletből kerültek ki, nem vitás, hogy a török nyelvek e tekintetben nagy mértékben támaszkodtak az idegen nyel­vek szókészletére. Az általános tanulságon felül ez a körülmény megmagyarázza azt is, hogy miért ütközik olyan nehézségekbe idö szavunk feltett eredetijének a­kitapintása a törökben. 5. GOMBOCZ (BTLW. 85) a kétkedés legcsekélyebb jelét sem nyilvání­totta az idö etimológiájával kapcsolatban. Igaz, a szó forrásául feltett ócsuvas *öd-áy nem igazolható sem a mai csuvasból, sem a többi török nyelvből, de mint a török régiségben kellően adatolt öd 'idő' -k (g) képzős származéka jól elkép­zelhető. BARCZI (SzófSz. 131) tehát helyesen ítélte meg a helyzetet, amikor a török szó eredetét csak valószínűnek tartja, mert az *öddy nem mutatható ki, de mégis valószínűnek, mert ,,a kérdéses képző a török nyelvekben igen álta­lános és eleven". BÁRCZI fenntartása nem jelentett elutasítást, mert az idö­1 to­vábbra is számon tartja régi török elemeink között (Szók. 2 77; MNvÉletr. 47). legrégibb török jövevényszavaink között nincsenek névmások, nin­csenek számnevek, sőt nincsenek határozószók sem. Ez joggal

Next

/
Oldalképek
Tartalom