Magyar Országos Tudósító, 1942. augusztus/2

1942-08-19 [277]

Kézirat. Tizenharmadik kiadás , Budepoat, 1942, aug-uaztus 19. ' 1 $ XXIV, -évfolyam, 221, szám,T ö R V í N Y S Z É K /Zu: Imrédy-Halász sajtóper,/ Este fél nyolc óra tájban fejeződött be Paláea Lajos dr. védőbeszéde, amely után a Királyi Kúria Ítélkező tanácsa Ítélethozatalra vonult vissza. Több mint inas félórai tanácskozáz után vonult be Törcky Géza dr. vezetésével az ítélkező tanács és elhangzott az Ítélet; - A Magyar Sz.:nt Korona no vében J - A m.kir, kúria - hirdette ki az itélotot löreky Géza dr, a Kúria elnöke - m .-A' *" —a a főmagánvádlók semmiség! panaszának ama részét, amely a "szószegés" ós "illójalitás" tényállitásaival kapcsolatos, elutasítja; a vádlott ós a védő oe:m.dcőgi panasza folytán mindkét alsofokú bíróság ítéletét anyagi aormiaégi okból megsemmisíti és a vádlottat az ellőne omolt vád és kövotnczméuyoinok torho alól fölmenti, A bűnügyi költségek a főmagán vádlói r.t cg-yctomlogoson terhelik, kötelesek a főnagánvádlók a vádlottnak az eljárás során fölmerült ügyvédi képvisoleti költőéy főjében i 1500 pengőt 15 nap alatt /ógrohajtás torhóvcl egyetemlegesen megfizetni. Az Ítélet indokolásában a m, kir. Kúria a következőket mondja: - Vitéz Imrédy Béle. fŐragánvádló nevében jogi képviselője amiatt, hogy a királyi ítélőtábla a vád tárgyául szolgáló sajtóközlemény tényállításainak egy részére vonatkozóan a valóság bizonyításának sikorosségét megállapította, továbbá az enyhítő szakasz tévos alkalmazása miatt, a Magyar Hcgujulás ífomzoti Szocialista gár rzövetség nevébon a bizonyítás sikorosségének megállapítása miatt, továbbá azért, mórt az ítélőtábla nem három, hanem kétrendbeli rágalmazás vétségét állapította nog,' jolóhtett be semmiség! panaszt^ A vádlott és védője a fol^bbviteli főtárgyaláson mog jelölt alaki a ősiségi ok fenntartásával a bűnösség megállapítása miatt, a pártszövetség részéről adott meghatalmazás nem szabályozóra volta miatt és a büntetés enyhítése végett jelontott be semmiség! panaszt. A m., kir. kúria a bűnösség kérdéaével kapcsolatosan a vád tárgyául szolgáló sajtóközlemény ért-.Inét vizsgálta, - A cikkíró - hangzott a Kúria indokolásajWra címfeliratban logujabb arcúnál: nevezi vitéz Imréd:; á^éla főt Agánvádi ót, mert a kornányzóhelycttoaről szóló törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása alkalmával, olködösitott célok erdőkében, eddigi politikai pdlyájávai ós megnyilatkozásaival ollón tétbon a magyar történe km hagyományok éa alkotmány védelmében szólalt fel, Az alkotmányért való aggodalmaskodás ujszorü vaxí&a a főw;ánvááló közéleti szere plósóbon, mert arról az oldalról, ahol politikailag a főraagánvádló áll, eddi;-; bizonyos lekicsinyléssel közölték a magyar alkote-nyért hűen és beceülotcson sikraazállókat. Ez a megállapítás a sajtóközlemény velejo

t A cikknek ezt a valódi tartalmát azonban az alsóx'oku bíróságok tévosen értelmez tők. Tévedésük felismerhetően onnan ored, hogy a eajtáküzlemony értelmét illetően túlzott jjelentóségot tulajdonítottak a bizonyítási ős ollenbizonyitdai Inditvúnyokkal kapcsolatosan a felek által előterjesztett magyarázatoknak, Márpodig abban a kérdésbon, "liOgy van-e oajtóbünc3elekmény, az államéó birói gyakorlathoz képoot - kizárólag; a sa jtőközlomény tartalma, no.: pedig a felek egyoldf^m beállítása irányadó, - A vádlott sem'a magyar alkotmány "nyilt ellenségének", nem nevezi a főnagán vádi öt, amint azt a királyi Törvényszék itóleto* állítja, sem pedig az nincs benne a saj tóköz le ménybea, amit a királyi Itólotáola mond, hogy t.l. vitéz Imrédy Béla eddigi politikai pályáján ó3 megnyilatkozásaiban mindig szombon állott a magyar alkotmánnyal.