Magyar Országos Tudósító, 1941. november/1

1941-11-06 [264]

AZ OLASZ MŰVELŐDÉS HATÁSA A BALKÁNI NÉPEKRE• A Magyar Külügyi Társaság Balkán-Bizottsága csütörtökön este az Országgyűlési Muzoum előadótermében dr. Kállay"Ti>or ny. irrt n1 j^.gml^ftfclülést tartott, amelynek tárgysorozatán dr. Gáldi László egyetemi m, tanár, a Báró Eötvös Collógium tanára "Az 6lesz művelődés hatása a balkáni népekre"'''• cimd előadása, valamint "Braun Maximilián: Die Sl'avon auf dom Balkan" cimü müvénok dr. Kertész János a Magyar Szociográfiai Intézet titkára által törtónt ismertetése szerepelt. Dr. Gáldi László bevezetésében megállapította,, hegy mindeddig alig tárgyalták összefcglalóan azt a rondkivül mély éa sokszinü kulturhatást, amelyet Olaszország a Balicán félsziget népeire gyakorolt. E befolyás legrégebben Dalmáciában jelentkezik: a római korszak őta az Adriai-tenger...keí&ti partja mindig a legszorosabb kapcsolatban állott Itáliával és főleg Velencével. A dalmáciai fejlődésnek legfontosabb sajátsága abban áll, hogy ez a vidék évszázadokon át nemcsak egyes műfaj©kat __„6s'költői formákat vett át, hanem az clasz irodalmi izlés fejlődésébe a legszorosabban belekapcsolódott. Ehhez azonban megfelelő városi környezőt volt szükséges: ahol - mint például Albániában - ez nem volt meg, ott az olasz hatás elsősorban a népmüvelés és a vallásos irodalom terü. létére szorítkozott. Az clasz földön tanult albán papok teremtették emeg a XVI-XVII. században az albáni birodalom alapjait. Hasonló jelenségeket tapasztaluk"- Görögországban is: Bizánc bukása után Itália lett a görög "tudomány legfőbb menedéke, itt állit ják fel a görög nyelv első egyetemi tanszékét, itt jelennek meg az első görög ny:mtatvminyok„ E mély olasz hatást csak a XIX. század második fölében váltotta ful a francia szimbolizmus erős befolyása, A Balkánfélsziget nyugati felének, tehát—•—- _ régóta közvetlen kapcsolatai voltak az olasz kulturáiral. Másként áll a helyzet a félsziget keleti népeivel, a románokkal és a bulg£rokkal. Ezeket az olasz műveltség eleinte elsősorban újgörög kőzveitéssel érkezett. Görög szűrön át érkeztek cl a románokhoz azok az olasz költői ösztönzések is, amelyek ctt a XVIII, század végi főrangú lírikust k működését megindították. Még későbbiek a bolgár-olasz kai tur kapca -"lat ek, bár'az olső bolgárok számára nyomtatott könyv Rómában jelont meg 1614ben. Csak a XIX, században énekelte meg néhány bolgár költő Olaszország szépségeit. Összefoglalóan megállapítható, hogy az olasz kultúra európai missziójának leggazdagabb, legtermékenyebb területe évszázadok óta a Balkán-félsziget volt. "A legmélyebb, legnagyobb clasz szellemokig, Dante és Le"pardi világáig a balkáni népek nem tudtak ugyan felemelkedni, de m£gis valamennyi elsősorban az olasz hatásból merített magasabb kultúrát s ezzel ozurópai lelkiséget." A nagj tetszéssel fogadott előadás után dr. Kertész János "A szláv-k a Balkánon" cimü előadása következett. Előadó megállapította, hogy a balkánkutatás egyj.k fontos feladata a külföldön megjelent idegennyelvü balkáni vonatkozású tanulmányok megismerése. A Balkán szláv népeiről most jelent meg a német Braun Maximilián könyve. Kertes János dr. előadásában részletesen ismerteti a munkát. A szerző megállapítja, hrgy a Balkán szláv népoi: a bolgárok, horvátok és szerbek - kiknek állami önállóságukért sokat kotlott küzdeni, mlg eljutottak az 1878-i berlini kongresszusig. A középkorban Bizánc ellen irányult harcuk, A XIV. század végén pedig megjelenik a török hatalom, mely veszedelmes áradatként lepte el a Balkánt. A földrajzi meghatároz ás ck után kövotJeesik a munka egyik logérdokosebb fejezete "A szkávok belépése a Balkán történetébe" mindenekelőtt megállapítja, hogy honnan indult el a hatalmas sz?áv tömeg, f hegy elszaporodásuk következtében uj területokon telepedjen meg, Érdeke-son mondja el müvében a szlávok vándorlását és megérkezésüket a Balkánra, h

Állami életük kezdetét, a bolgár biredalcm kialakulását, Szerbia felemelkedését, az Ozmánok államát, a hóditó háborúkat, a török uralom hatását, *' az uj szerb állam megalakítását, Bulgária felszabadítását. Délkcleteurópa történelmének egyik fejezete zárult bc 1078-ban a berlini kmgrossznsen*