Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2
1941-09-24 [261]
/JS. ozgyuxes. * oxytaoaa •<* - A nemzőt ezeréves dicső múltjából - mondotta Szendy Károly polgármester - az idén olyan évfordulót ünnepel, amely egy nagy magyar-egyéniségben nemzeti géniuszának legszebb tulajdonságaira figyelmeztet. Ez esztendő 150. évfordulója gróf Széchenyi István születésének. 150 évvel ezelőtt született az a férfiú, akit nagy kortársa, Kossuth Lajos a legnagyobb, Kemény Zsigmond pedig a leghivobb magyarnak mondott. Széchenyi István valóban megérdemelte ezeket a jelzőkét, mórt a magyarság emberi erényei, ós szellemi képességei a legmagasabb fokban is és a leghívebben testesültek meg benne. E z volt róla mindenkor a nomzet közvéleménye, do nagyságát hatványozottabban látjuk és orozzuk ma, amikor nagy megrendülések, súlyos apokaliptikus idő k, döbbenetes magasságok ós mélységek, a lét és nemlét kérdése rázzák meg a magyar lelket^ Ma bensőségesebb hittel és meggyőződéssel gondolunk, do határozottabb célkitűzéssel nézünk a|Legnagyöbb magyarra. - Gróf Széchenyi István olyan időben született, moly a korszakos átala?oalás, az uj világrend igórotót hordozta méhóben.Móg a hatalomban ültek a* régi világ urai, még sértetlenül álltak a régi jogok és' intézmények, de a társadalmi mélységeké-ón uj világnézet formálódott, az európai népek lelkében már megindult az uj életet ós rendet áhitó szellemi forradalom. Még gyermek volt, mikor kitört a regi, elavult rendet megdöntő francia forradalom vihara. Az ifjú az uj eszméktől vajúdó évtizedekben serdült fel és a végén már resztvett a napóleoni háborúkban, majd nagy utazást tett az ujjáledő, az átalakulás és Újjászületés beszédes jeleit mutató Európában. - GrOf S z áchenyi Istvánt a saját kora mindén élményével és tapasztalatával az uj vilá^- alakulására figyelmeztette, de ezért mégis a saját lolkének, személyes képességeinek erőjéből és ösztönz őséből lett az újkori magyarság legnagyobb reformátora. Vele születőtt lolki hajlamából és tehetségéből' fakadt reformátori hivatása, nemzet ébresztő küldetése. Nemcsak lángész, de a Gondviselés embere volt a magyar történelemben* A világ vajúdásából kiérezte az áb alakulás történőim! szükségszerűségét és annak kapcsán megértette a magyarság sorskérdéseit. A szó legnemesebb ós legteljesebb értelmében államférfi lett, aki az államszervezés nagy gondolatát állitotta a reform politikája homloktéré bo • A magyarság számára olyan elvi és gyakorlati programmot adott, amoly az akkori nemzeti és állami élet egész területét átfogta. - Egykor S Z ont ^stván fektotte le a magyar királyság alapját; mint első magyar király szervezte mog századokra a magyar államot, amikor uj hitet és erkölcsöt adott népének, egyúttal rnogtoromtvén intézményeivel az állami élőt örökérvényű föltételeit. Az olkövetkező viharos történelmi századokban a magyarság puszta létéért,• nomzeti'fennmaradásáért vivta i harcokat. Ebben a hosszú küzdelembon, harcban, állami fejlődésbon, kulturális haladásban elmaradt Európa mögött. Hosszú ideig olmorült az öntudatos nemzeti gondolat, lohetősógo som volt az államszorvozőnunkának. Százados letargia után gróf Szóchonyi Istvánban ébredt öntudatra a szontistváni állameszme haladó életformája. Benno lobogott fel a Mohácsnál olvérzott magyar birodalmi gondolat uj hito és Széchenyi István reformpolitikájában föltámadt mindaz, ami magyar történelmi hivatás volt. fi j /folyt, köv./
