Magyar Országos Tudósító, 1941. szeptember/2
1941-09-24 [261]
/Közgyűlés, Folytatás.3./ - A nagy reformátor lánglelke hatalmával, a szó és az iráa eszközeivel azért ébresztette nemzeti öntudatra a magyarságot, hogy pótolja a százados mulasztásokat é-s~ belépitce a nemzeti állam kulturális alapjait, gazdasági intézményeit. Széchenyi István reformpolitikájának gyakorlati célja a nemzeti állam volt. Ez a gondolat állott eszmevilága középpontjában, minden reform tervével ezt a lehetőséget igyekezett megteremteni. Mikor a müveit nemzetek példájára hivatkozott, s a korszorü haladást hirdette, az Árpádok népét, Mátyás király országát akarta feltámasztani. A kivételes államférfiak közül ~" való- volt, aki az eszményt ós a gyakorlati célt, a prófétát és a politikust egyesítik önmagukban. Széchenyi apostoli hitét, határtalan hazaszeretetét a hircs magyar józandág jellom: L Eszményi célt szolgált, do mindig a lehetősével számolt, re a'politikus volt. - Iratainak, vívódásainak legmegrenditőbb részei azok, amikor aggódva látja, hogy a politika vivői a magyar nép vezérei nem a pallérozott ész, hanem sziv, a hangulat emberei, akik nem a nép javát szelgáló célszerű iránybán, hanem a népnek hízelgő és a nép fantáziáját izgató,-de elérhetetlen célok felé, ingoványba, szakadékba viszik az országot. - Csak a kitartó munkával, körültekintő irányítással a multat megbecsülő, de korszerű haladással, higgadt, tapasztalt, erélyes vezérekkel juthat a magyar nép abba az európai helyzetbe, amelyet egyébként tehetsége, rátermettsége révén méltán megérdemel* Megállapítása szerint az erők túlbecsülése, mások lekicsinylése földi csalódás okho z, kata s zt r őfákhoz ve 201. - Ezek az alapvető megállapításai magyarázzák meg állásfoglalását a forradalmi napokban. Nom helyeselte az érzelmi politikát, a sérelmi harcokat, igy szembekerült a rajongók hitével. Az ember mindent kockára tehet - mondja - csak a hazát nem. Ez a szent meggyőződés hevítette lelkét, mikor Kossuth merész irányával szembon a fokozatos fejlődés, a megfontolt politika elvolt hirdette. A? idők igazolták hazafias aggodalmát és bölcsességét, dc az idők szentesitettók reform-, eszméit is. A világosi katasztrófa után a magyarságnak arra az útra kellett lépnie, amit Széchenyi jelölt ki számára halhatatlan müveiben. Csak a kulturnn.nka . a ápités ós alku 'ía biztosíthatta helj ' x katasztrófa utána népek'versenyében, Széchenyi szelleme akkor' érvényesült teljes nagyságában, mikor már elfödte őt a conki sírbolt;, isikor elmultak a szenvedélyes személyes harcok, a tragikus idők és a naTarság a kiegyezéssel az országepltő j-~an mv^ r ''^ • fogott •> "Akkor nemzeti jelszó lett hires mondatából.: "Magyarország nem" volt. hanem lesz!" ós valóban a Kárpálok medencéjében uj ólét, uj ország támadt. - S'^chenyi István nyitott szemmel járt a külföldön és világosan látta a haladó életet. Minden üdvös eszmét, hasznos gondolatot beolvasztott nemzeti politikájába. Az idegen népek alkotásaira és intézményeire, mint követendő oóldákra mutatott, de azok gondolatát-a íií* J züksé Sl®*öihös», a• magyar szellem igényeihez alkalmazta. ???4.?^~$ Í< e? Í n Sondolatokat, hanem a külföldi minták ösztönzése alatt eredeti magyar reformpolitikát alkotette f " Mi ndonekelőtt áll olőtteVhüsóff a faitámho? . m ^ A+ ta - és ez volta vezérlő csillaga politikai lolitlSít^l^s^ 0 ^ \\Ü /folyt, köv./
