Magyar Országos Tudósító, 1941. július/1
1941-07-04 [256]
Törvényszéki szerkesztőségi V. # Markó-utca 27. I. 25. Telefonok: 117-29o, 117-296. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1941. július 4. TIZENÖT ÉVVEL EZELŐTT ELKÖVETETT APAGYILKOSSÍGÉRT ÉLETFOGYTIG TARTÓ FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK EGY GAZDÁLKODÓT. Gerstenbrein Lénárt ötvenhároméves dunaharasztii gazdálkodó s világháborúból 1918-ban került haza. Édesapjával sokat civódott, mert nem akarta két gyermeke között szétosztani a földjét. Gerstenbrein Lénárt mér abban az időben többször hangoztatta, hogy ha az apja nem adja át rieki s földjét, megöli az öreget. Rövid Idő eltelte után Gerstenbrein Lénártnsk az öccse meghalt és ettőlkezdve még erélyesebben követelte as apjától, hpgy adja át neki a földbirtokát. 1926 elején szerzett magának egy Frommerpisztolyt és azt híresztelte környezetében, hogy Pestre utazik munkát keresni. Ehelyett azonban megleste az apját szőlőbirtokuk kunyhója mögött. Ezen a helyen előzetesen kipróbálta a pisztolyt, amellyel többszőr célba lőtt* Amikor az öreg Gerstenbrein gyanútlanul kiment a szőlőjébe, a fia közvetlen közelből fejbelőtte. A golyó szemén keresztül hatolt az agyba ós rögtöni halált okozott. Az apagyilkos lehúzta a holttestről a osizmákat, kiszedte zsebeiből az értékeket csak azért, hogy ugy tüntesse fel az esetet, mintha az apja rabi •gyilkosság áldozatául esett volna. Az elra bolt értékeket a szőlő földjében elásta. Aztán ügy rendezte a faluba való visszatérését, hogy annak olyan látszata legyen, mintha Budapestről érkezett volna vissza a vonattal. Megindult a bűnügyi eljárás az öreg Gerstenbrein elhalálozása miatt és a rablógyilkosság gyanúja Kaltenecker Mihály nevü mezőőrre terelődött, akit letartóztattak. Csak. kéthónapi fogság után derült ki az ártatlansága e akkor nyomban szabadlábra helyezték. Közel tizenöt esztendőn át nem derült világosság e gyilkossági ügyre, a tettest nem tudták kinyomozni« Csak tavaly kezdték rebesgetni a községben, hogy az öreg Gerstenbreint annakidején Lenért nevü fia ölte meg. Ezek a suttogások a csendőrség tudomásáré jutottak, Előállitották Gerstenbrein Lénártot, aki rövid vallatás után beismerő vallomást tett, A pestvidéki törvényszék előtt megtartott f Őtárgyalásdn a vádlottat gyilkosság büntette miatt életfogytig tartó fegyházra Ítélték el. Az Ítélet ellen bejelentett fellebbezések folytán a budapesti kir. Ítélőtábla dr. Ruber József táblabíró előadása mellett foglalkozott az üggyel. A bűnügyi iratok részletes ismertetése után dr. Temesváry Gyula kir. főügyészhelyettes felszólalásában hangsúlyozta,'hogy az enyhítő paragrafus alkalmazása e'#eag£org6 esetben nem indokolt, mert a vádlott javára csak egy enyhítő körülmény jelentkezik, a büntetlen előélete. De nem tekinthető enyhítőnek az, hogy a cselekmény elkövetése óta hosszú idő telt el. mert ezalatt a vádlott nem állt a bűnvádi eljárás su?,ya alatt. Nyomatékos súlyosító körülmény ellenben az, hogy édesapját ölte meg előre megfontolt szándékkal, aljas indokból csak azért, hoery megszerezze annak vagyonát. Súlyosító a vádlott %&&$m az Is, hogy lelkiismeretlenül tűrte OSY ártatlan embernek az ő bűnéért történt letartóztatását és a maga mentségére hamistanükat akart szerezni, hogy ezek igazolják az ő ártatlanságát nevezetesen azt, hogy a gyilkosság napján Gerstenbrein Pesten tartózkodott Súlyosító végül az is - mondotta a főügyészhelyettes - hogy az eltelt tií® n 5ft !? ztendő alatt soha n em ébredt föl a vádlott lelkiismerete és rettentő bűnéért semmiféle megbánást nem mutatott. Dr. Földes Gyula védő ezzel szemben azzal érvelt, hogy a vádlott a cselekményét nem előre megfontoltan xovette el es ehhezképest a büntetés leszállítását kérte. A kir, Ítélőtábla az életfogytig tartó fegyházbüntetést helybenhagyta, mert enyhítőnek vette, hogy a vádlottat tizenöt éven át lelkifurdalás ós az az asgoda lom mardosta, hogy földerülhet sötét bűne. A főügyészhelyettes halálbüntetés kiszabása végett semmisségi panaszt ielentett b fi » kúriához. AÍOT/G.
