Magyar Országos Tudósító, 1941. június/1

1941-06-04 [254]

BLŐADÍS A KÜLÜGYI TÁRSASA BALKONJKZOTTSÍŰABAN AZ ERDÉLYI RCUAN BETELEPÜLÉSRŐL ÉS HO RVAT0RS2-ÖRÓL• A M

a

gyar Külügyi Társaság Baikán-Bizottaága csütörtökön délután «V Parlamenti Muzaum nagyterében dr. Káll^ay * Tibor ny. miniszter elnökletével felolvasóülést tartott, amelyen dr. Gáldi László egyetemi m. tqnár "Az erdélyi román betelepülés uj oklevél tára" éa dr. Kardos Tibor egyetemi m. ta ár "Br ivátország es a tengerpart jelentősége*

1 • címmel tartottak előadást. Dr. Gáldi László előadásában megállapította, hogy Erdély valamennyi történeti "nemzetének" volt már eddig is oklevöltára, csak az erdélyi románságra vonatkozó régi adatok nem voltak rendszeresen összegyűjtve. A különböző kiadványokban szétszó-t és megfelelő módon meg nem magyarázó-ót említésekre a román történetírók sokszor ugy .hivatkoztak, 4rtgy az eredeti adatok értelmét több-kevósbbé elferdítették. Eme hiányok ás félreértések indították ör. Luklnioh Imre egyetemi tanárt, a Budapesti Egyetem K

Q

letfiurópai Intézetének igazgatóját arra az elhatározásra, hogy söjc év áldozatos munkájával összegyűjtse és kiadja mindazon magyarországi okleveleket, amelyek 1222-től, vagyis a románok első magyarországi említésétől kezdve 1400-ig kis érik nyomon a román betolppüles egyes fázisait. A már másutt megjelent oklevelek kivonatait dr. M

a

kkai L

a

szló, a kolozsvári Erdélyi Tudmányos Intéz .tanára állította össze gazdag jegyzetanyaga gal, az eddig kiadatlan okleveleket dr. Fekote-N

a

gy Antal egyetemi magántanár rendezte sajtó alá, a szerkesztést és a fordító munka megszervezését pedig dr. Galdi László egyet jcai m. tanár vállalta magáraj tőle származik az előforduló holynévanyag jórészének nyelvészeti magyarázata is. így jött létre ama hatalmas, közel 650 lapu francia nyelvű kiadvány, amely Documenta Históriám Valchorum in Hungária Illustrantia cdramel a legutóbbi napokban jelent meg a Lukinich professzor szerkesztette Ostmitteleuropaisc Bibliothek 29. köteteként. Az oklevélanyagot bevezető tanulmányok egyidejű leg ném"et és olasz nyelvű külön kötetként is forgalomba kerüinok-. Tisztán oklevélkiadási szempontból is o kötőt i§en nagy jelentőségű: a külföldi olvasó is azonnal tiszta képet nyer belőle minden egyes oklevél helyes értelmezéséről, mert a szöveget áu.landó

a

n bő jegyzetek kis érik s az egész anyag eredményeit egy nagy ás több kisebb t3rkóp foglalja ö.sze. Valamennyi térképet dr. Glasar Lajos rajzolta. A kötet bevezetéséből fontosjösszefoglaló következtetések tűnnek ki. Mindenekelőtt kétségtelenné váll

1-; hogy 1222 előtt a magyarországi románságnak semmi biztos említését nem találjuk; mindazon adatok, amelyekre eddig Draganu, Iorga és más román tudósok hivatkoztak, vagy hibásan voltak értelmezve vagy puszta félreértésen alapultak. A XII. azázad végénél hamarábbra a román betélpülés kezdeteit már csak azért sem tehetjük, mert a legelső román vonatkozású oklevelekon a románoknak még magyaros . nevük sincsen, ezek az oklevelek még Blacci néven említik őket. Később nevük elmagyarosodik; 1247-től kezdve már Olachi. A rom m betelepülés először dél felől indult meg, besenyők'-el együtt jelent meg a románság a déli Kárpátokban. Eleinte csak királyi birtokokra telepítettél! őket, k sőbb azon an magánbirtokosok is rájuk bizhat^ták a hágyi legelők kihasználását. A település második hulláma a XIV. században Moldva felől érkezett a Mármárosba, majd később Erdély nyugati peremvidékére hatolt. Az erdélyi betelapülós a románság társadalmi helyzetében is nagy változásokat idézett olőt a te- opités vezetői a kenézek magyar nemesekké lettek, a köz románok pedig a joW»ágyok színvonalára süllyedtek. Az addig kizárólagosan nomád románság itt M

a

gyarorsz ágon kezdett először állandó lakhellyel birni. Utána dr. Kardos Tibor "Horvátország és a Tengerpart kul! turális jelentősége" dmmel tartotta m*g előadását. A

S előadó a bevezetőben utalt a Földközi-tenger rendkívüli tört.éneti szerepére. A magyar ) királyik, S.ent László és Kálmán arra törökod*etfr hogy a világtörténet tengeréhez es utvonalához, a Földközi-tengerhoz eljussanak. /Folyt .k»v./