Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-16 [243]
POLITIKA /Teleki beszéd.Folyt./ Nem azért, hogy csak határozatodat hozzunk, hanem azért is, hogy gondolatodat pendítsünk meg és azokat ki-ja. a maga fejében, a maga észjárása szerint a maga vidékének szükségletei és gondolkodása szerint formálja meg, A földreform és többtermelés kérdését együttesen, ahogy nálunk már egy használatossá vált szóval mondani szokás - junktiraban kell megoldani. Ez nem két külön kérdés, ez tökéletesen egy és ugyanazon kérdés, mert a föld kér d^s_megoldásának els_ő_kp_ vet élménye az_ors_zág_ jte_rmel_és_énei:_az _ omelese, A másik az, hogy a földrefo;rmot_nemzetT_alap_o"n oTdjuk^meg^ nemze"íiTeg "biztos kezekben, a nemzj3tn~el"f,_az_ orj3zJigh"oz, — hagyomán^aihoz_,_vez£réhoz _és_jövő jéhez_hü kez_ekT>e jfe'iül^jön a_föTd. EHhez~sz'üks'ag" r :éppeh~hozzá- " %artozik az, hogy keresztény magyar "kehekbe" "Sérüljön, értve magyar alatt azt, hogy magyarok vagyunk mindnyájan^ akik Ígérjük, Ez volt a felfogás mindenkor, nem nézve, Európának melyik tájáról vagy melyik szomszéd országból jött valaki, - Megismétlem, amit az előbb mondtam: kérlek benneteket tisztelt barátaim, hogy ezen a kérdésen méltóztassatok gondolkozni, mert mindenképpen országos közvéleményt, józan magyar közvéleményt kell kialakítani s arra kérlek benneteket, hogy a földkérdést kapósoljátok össze gondolkodástokban a termelés ós a többtermelős, a magyar függetlenség kérdésével; akkor ki fog alakulni egy józan, komoly magyar közvélemény* amely nem paragrafusokat néz, mert hiába lesznek a leggyönyörűbb paragrafusok, ha nincs azoknak tartalma, ha a nemzeti közvélemény nem veszi észre, hogy mi azoknak a lényege. Ezt a három kérdést tehát kapcsoljuk össze ós gondolkozzunk fölötte, igy Ítéljük meg a koraány javaslatait és intézkedéseit* jók-e azok vagy rosszak ennek a három kérdésnek összekapcsolása által, - A Cs. Darab József tisztolt barátom által felvetett másik; probléma az agrárolló kérdése volt, ha röviden akarnám kifejezni, a mezőjjgazdas_ági és^az ~i pari" arak "!cérd"ese. Nem könnyű dolog ez^ és talán ez " az""~a prőBlema, amelyről á legtöbbel", a legtöbb kritikát és a legtöbb rosszalást lehet ma hallani széles ez országban, parlamenten belül és kivül, városban és falun. Ez a kérdés nem könnyű, Szeretném először megmagyarázni, közönséges, ^józan ésszal, érthető dolgokra rámutatni* - .Amint már sokszor elmondottam, feladatainkat, országos feladatainkat nem egyszerre, de bizonyos egymásutánban oldjuk meg és elsősorban hadseregünk fejlesztésére kell gondolnunk, Koson jutottunk abba a helyzetbe, hogy hadseregünket fejleszthessük és minthogy láttuk, hogy akkor már nagyon sürgőssé kezdett válni a hadsereg fejlesztése, ezt azthiszem mindenki belátta* Ezzel kellett sietnünk ős minden erőt erre kellett forditanl. Ennek az volt a következménye, hogy ezután a pénzügyi megerőltetés után a szociális és gazdasági kérdéseket ujabb pénzügyi megeröltetésssel, bizonyos sorrendben tudjuk megoldani, - Az árszabályozás kérdése eredetileg a hadseregfemésztéssel függ össze. Amit a kormánybiztosság létezésének első időszakában végzett, az tisztán a hadiipar árainak szabályozása volt. Már miniszterelnök voltam akkor, amikor az árkoimánybiztosság kezdett egynéhány, hogy úgymondjam civil árral foglalkozni, részben olyanokkal, amelyek még hadiak voltak, de lényegükben inkább civilek. Szóval lassú átmenet keletkezeti^ *"— w . j^f elég szabadon. Ez az időszak addig tartott, amig a világforgalom fennállott, tehát addig, amig nem kezdődött meg az európai háború, /Folyt.köv,/
