Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2
1940-12-16 [243]
POLITIKA /Teleki beszéd folyt./ - Az első törvény az_e r^'ö l^si törvény^ amelynek egyik leglényegesebb leiratlan paragrafusa az, hogy az erkölcsi törvényt magára és a hozzá közelállókra értse és csak azután követelje másoktól. Da addig, amig mindent csak másoktól követelünk és azt mondjuk,^ nahát ón kivétel is lehetek, addig nem menetűn-- előre. A kódost csak a társadalom tudja megoldani és erős hazafiúi akarat, semmi más. Ezt kell, hogy hirdessük, nem is mint parlamenti emberek, nem is mint egyjpártnak a tagjai, hanem mint emberek és hazafia-r Os, Darab József tisztelt barátom különböző kérdésedre tért ki, amely -kérdések pártunknak, lehetne mondani célkitűzései - nem ezekből állana-^ csupán célkitűzéseink és programunk, de pártunknak ezek is kívánságai, szándékai. Ezek között j3l£ő_hj3lven a föld- ^s_a_házhely_/:_érdé_se_ -A két kérdést világosan szét kell választanunk. Az embere-: gondolkozásában lassankint ki is alakult az a vélemény, hogy ez nem egy kérdés, hanem kettő. A házhelykórdés minden emberre egyaránt vonatkozik. Az az ember, aki uj egy szoba-konyhás házába vonul be, ugyanazoktól a kérdésektől van áthatva, mint aki huszszobás palotába vonul be. Az érzés, az otthon érzése, as törekvésünk az kell legyen, hogy az_o^s^á^b£in_l^h ; jtőieg_ minden_embernek l_e£yc2n_otthona J , /ügy van! ügy vanl/ Hogy kicsi vagy nagy, az mindegy. A megelégedés, a boldogság nem anyagi, hanem lelki érzés. Az otthon érzése nem anyagi számítás dolga, hanem lelki érzés. Ezt a gondolatot kell, hogy elsősorban szolgáljuk, ez kell, hogy legyen a törekvóBünk, Természetes, hogy a mai nehéz -5Jrülmények között a kérdés megoldása nem könnyű, ennek hosszú az utja és nem fog egyszerre menni. De a törekvésünk, a oélunk, hogy mindenki otthonhoz jusson, -A föld kórdós: egy másik kórdós. És a baj a fogalmak bizonyos összezavarásával talán az volt, hogy a két kórdést az évek során eredetileg együtt kezelték és sokan egyforma szempontok szerint Ítélték meg, - A földtulajdon a házhelytől különálló kérdés, mert a ház és a^kiskert,^ az otthon kérdése. Ezzel szemben a föld_a nemzeti_ _termel_és k^rd_ésj3. Tehát elsősorban a nemzeti termelés szempontjából jEtolendő~meg. Akié_a_fö_ld,_azé_a_z ország; mert a föld egymagában még csak egy darab terüTet^ egy földréteg^ egy Termőréteg, amelyből az ember:, munka hozza ki az értékeket a nemzet termelése számara. Azok az értékek, amelyeket munka hoz ki a földből, nemzetközi viszonylatban, illetőleg a bennünket közelről érdeklő európai államokban, nagy értékek, kincsek, arnelyek&pi sok mindent szerzünk be. ./íinél nagyobbá-:, minél jobbak tehát mennyiségileg és minőségileg is ezek az értékek, annál jobban fogjuk tudni helyünket a nemzetek versenyében megállni, - annál gazdagabbak leszünk. Ha felosztjuk Magyarország földjét, akkor az egyes emberek talán látszólag gazdagabbak lesznek, de aztán nagyon hamar elszegényednek, ha minden embert külön-külön veszünk és ki-ki külön-külön kap. - Az ország egész termelését kell emelnünk és mindenkinek abban a tudatban kell élnie és dolgoznia, hogy az az ország, amely többet és jobbat tetamel, gazdagabb lesz ós abból mindenki hasznot huz, mert az e^ész ország életszínvonala, életstandardja akkor emelkedik és ez gazdaságilag is és politikailag is nagyjelentőségű ugy az országra, mint az egyénre nézve. Minél kevesebbet tudunk termelni, minél kevesebbet tudunk magunk megalkotni, annál függőbb lesz helyzetünk a nemzetek életében. Viszont minél erősebbek leszünk gazdaságilag, annál erősobb lesz helyzetünk és annál függetlenebb a nemzetek életében, Fűg£etl_en_sé_get nemcsak karddal_,_hanem_ekével_ i s _l^h_et_v_éd i eni,_ /Folyt, köv./
