Magyar Országos Tudósító, 1940. december/2

1940-12-27 [243]

— AZ ORSZÁG VALAMENNYI ÍTÉLŐTÁBLÁJA KÖZÖS ERTEKEZLETÉN DÖNTÖTT ARRÓL, HOGY PÖLDBLRTOKPOLITIKAI SZEMPONTBÓL KI TEKINTENDŐ ZSIDÓNAK. Az 1939 évi IV. t.c, az úgynevezett /második/ zsidótörvény 16. §-a értelmében zsidók mezőgazdasági ingatlanait'sokkal erősebb mértékben ' lehet fÖldbirtokpolitikai célokra igénybe venni, mint mások földbirtokát. A földmivelésügyi miniszter igénybevételt elrendelő határozata ellen panac: • szal lehet élni az Ítélőtáblához; nagy fontossága va n tehát annak,hogy miként értelmezik az Ítélőtáblák a zsidótörvényt Idevonatkozóan abban a kérdésben, hogy ki tekintendő zsidónak? Epp ezért az ország Ítélőtábláinak kiküldöttei Budapesten dr. Alföldy Dezső, a budapesti kir. Ítélőtábla elnökének vezetése alatt értekezletre ültek össze, hogy a törvény egyes vitás rendelkezéseinek értelmezésében megállapodjanak. A létrejött megállapodás lényeges tartalmát tekintettél nagy jelentőségére és közérdekű voltára - az alábbia kban ismertetjük. A zt a kérdést: ki tekintendő zsidónak, illetve nemzsidónak, a zsidótörvény 1, §-a szabályozza. "Az 1. §. 1, bekezdése szerint általában zsidónak tekintendő az, aki maga, vagy akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülei közül legalább kettő izraelita, vagy az volt, valamint az ilyen személynek a törvény hatálybalépése /L939 május 4/ után született leszárma zója, A 84 és 3. bekezdés ezen álta lánós • szabály' alól kivételeket állapit meg, tehát bőviti'a nemzsidók körét. Az I. § .2. bekezdése szerint nem tekintendő zsidónak

7 akinek'*sak egyik szülője, vany nagyszülei közül legfeljebb kettő volt Izraelita, tehát aki származás szerint félig kereez., tény, félig zsidó, feltéve, hogy a kikéresztelkedés stb. szempontjából bizonyos meghatározott feltételek fernállanak. Az 1. §, 3. bekezdésének -a/ pontja szerint nemzsidónak tekintendő továbbá, aki már 1919 augusztus 1. előtt kikéresztelkoaett és akinek zsidó szülei, nagyszülei stb. 1848 december 31-ig visszamenőleg Magyarország területén születtek. A b/ pont szerint nem zsidó az, aki nem-zsidó személlyel 1939 ja nuár 1. előtt kötött házasságot, ha ebből a háza sságból született, vagy születendő gyermekei közül egyet sem kell a törvény értelmében zsidónak tekinteni. A o/ pont szerint nem zsidó az, aki nemzsidó szülők ivadéka. A d/ pont szerint végül nem zsidó a/z sem, aki legkésőbb 1939 január 1 óta keresztény felekezetű és egyébként az „a/ pontban meghatározott személyi kellékeknek megfelelő szülők olyan ivadéka, aki születésétől kezdve a keresztény hitfelekezet tagja. Pontos tudni, hogy a 3, bekezdés a/ és b/ pont alá eső személyek nem minden vonatkozásban tekintendő nemzsidóknak: egyes kérdésekben, köztük éppen a földbirtokok igénybevétele kérdésében is, zsidóknak tekintendők. Ebben a vonatkozásban tehát érvényesülnek reájuk a zsidókra vonat'• kozó különleges s za-^bályok. A fölmerült kérdések, amelyekkel a táblaközi értekezlet foglalkozott, a következők voltak: 1./ Ha az a/ pont alá eső személy nemzsidó személlyel kötött házasságot, milyen esetekben hivatkozhatik - földbirtokpolitikai vonatkozástan - a b/pontra, mint'mentesítő körülményre? A felelet erre az, hogy kétségtelenül hivatkozhatik rá abban az esetben, hogy ha a házastársa az 1.§.1. bekezdése értelmében keresztény, /Őskeresztény/,, Haszonban a házastársa is osak kivétel, még pedig az 1. §. 2. "bekezdése alá esik, Vagyis származás szerint félig keresztény, félig zsidó, avagy olyan kivétel, aki az 1 .§ .3 .bekezdés ének a/ vagy d/ pont a alá vonandó, akkor ez a házastá* s nem mentésit, mert a b/pontnak az a feltét ele, hogy a házawsághój származó gyermekek is mind nemzsidók legyenek, nem teljesült: é gyermekek ugyanis szintén csak az a/pont értelmeben lelnének kivételek, vagy a d/pont értelmében, ez pedig földbirtokpolitikai vonatkozásban a fentiek szerint nem elegendő. /Folyt. köv./G«