Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
/Teleki beszéd f o 1 y t a t á s, 11«/ - Hivatkozik a bizottság előtti vád okoz ós a "Honvédelmi kötelezettségeink" cimü munkára, amolyet bevallom, egyébként nem ismerek, de ez a hivatkozás som állja meg holyót és itt valami nincs rendben. Mi is, én is azt tartjuk., hogy mindenki vallja be nemzetiségét szabadon és ugy, mint anyanyelvét, amely nem mindig azonos a nemzetiséggel, illetőleg a nemzetiségi érzéssel. A mostani, küszöbön álló népszámlálással foglalkozva, mint a Statisztikai kivatalnak fölöttes hatósága is, olrondeltem a nemzetiség kérdezését, párhuzamosan az anyanyelvvel. Méltóztassék talán mogengocni,hogy ennek elvi dokumentál ás á*» ra abból a levélből, amelyet 194°.május 17-én a Statisztikai Hivatal elnökéhez intéztem és amelyben szembefordultam a magyar statisztikusok jelentékeny részének véleményével, csak egy pár részletet felolvassak: - "végro akad időm, hogy átolvassam az elaborátumokat... Nemcsak hogy nem ingattak mog meggyőz 66 és emberi a hozz ász ól ás ok, do ellenkezőleg megerősítettek. Mgorősitottok különösen azok az adatok; amelyek az ogyos államok módszoroiro vonatkoznak, E z okből egészen viVágosan kitűnik, hogy minden állam a maga lakosságösszetételének típusa szerint kérdez. Sz természetes is, mert minden állam individualitás és az ál Hunokat népi Összetételükben és ezen népi összetétel vizsgálatában sem lehet kaptafára húzni ugy, mint ahogyan semmi más vonatkoz ásban s em 1ehet••• - "Érdekes,hogy éppen a Balkán államok megelőznek bennünket a balkáni és dunai államok etnikai karakterének helyes felismerésében és a konzekvenoiák levonásiban. Helyesen kérdezik és többé-kevésbbó helyesen indokolják a nemzetiség fogalmát, a nyelv mellett. A byelvet, mint a nemzetiség kritériumát, majdnem Trianon - vagy mondjuk a jtfáriskörnyéti békék - "princípiumának lehetne nevezni, ellenünk kovácsolt és elletünk használt fegyvert éppen ezeknek az államoknak javára. Öl: elfogadtál: hallgatólagosan ezt az elvet, mert éz az elv nekik valamit hozott, de amikor a maguk ügyéről volt szó, a a maguk ítéletét formálták meg statisztikájukra nézve, azt már.nem ehhez a nyers és hamis elvhez alkalmazták, hanem népességi viszonyaik jellegéhez. Mi pedig azt a princípiumot, amelyet ellenünk élesítettek ki, hogy a nyelv az a nemzetiség és amely ellen tudományosan küzdöttünk - jómagam husz éve verekszem ellene - azt mi elfogadjuk, a statisztikánk elvévé tesszük, nézetem szerint egészen vakon. De azokat az ellenvetéseket, enolyoket a különböző hozzászóló urak felsorakoztattak, helyt nem álló n ak tartom és szomorúan látom, hogy ezek az urak a kisebbségi problémával való foglalkozásban elvileg átcsúsztak az ellenfél síkjaira és hagytak magukat ebbe a szük gondolatvilágba beleszorítani,.. E N feltétlenül szükségesnek tartom a nyelvnek és nemzeti só gnek pa ráleli kérdezését. Készülj erre elő, mert így fokok rendelkezni," - Azután azt irtom, hogyha eddigi statisztikáink így dolgoztak is,^ ez nem ok arra,hogy ezen ne változtassunk. De nem akarom a bizottságot ennek további felolvasásával untatni. - Erősön kifogásoltam azt,hogy a törvényjavaslat nemcsak katasztert statuál, do azt az 1920-iki népszámlálás alapján akarja összeállitani,mégpedig azért, mert ez a 1egei nemz otletlenit őbb statisztika, amely földünkön volt. Erre Hubay képviselő ur védekezésében azt mondta, hogy itt ogy félmondat kimaradt. Kérdem, ha ez igy van, szabad-e egy úgynevezett gondosan elkészitett törvényjavaslatot igy beterjeszteni, újságokban közzétenni és szétj-ül deni anélkül,hogy mondjuk, a szerkesztője, korrektora, írója ennek a javaslatnak ezt akár az egyik, akár a másik pontban észre ne vegyo és ki ne javítsa? /folyta köv t /
