Magyar Országos Tudósító, 1940. július/2
1940-07-22 [233]
• *•- * - Ani az 1920-as népszámlálást illeti, azt hle>b«n, uóg súlyosabban esik latba az, arait Vágó képviselő ur l£t az előbb mondott, vagyis az a"kijolontóso, hogy a népszámlálás a "magyarságnak kodvozott. Akar csonka, akár nom csonka országról van szó, oz az az argumentum, anoly ollón állandóan komoly órvekkol vódokoztünk ős védekezünk* Ha a képviselő ur valaha vótt volna kis fáradtságot, hogy őzökkel az argumentumokkal foglalkozzék, meggyőződhetett volna róla, hogy ezek uogállanake« Védekeztünk a bókodelogáció Irataiban ls 6s munkáimban külön is kiemelten, hogy Erdélyben például a katolikusok ós kálvinisták száma megegyezik körülbelül a magyarság, a luteránusokó a szászság, a görögkatólikusokó és görögkeletlekó az oléhság számadataival, sokszor tízezernyi pontossággal, ami a magyar statisztika igdzát mutatja. De mutatja ezt az egyik román professzornak bevallása is, aki azt mondottal 1 'hogy a románság összeírása, amelyet a maga munkája részére hasánáltj nommegfelelő^ s a vógón a magyar statisztikára tért vissza, anoly a legmegbízhatóbb valamennyi között. Ilyen eset mellett non hiszem, hogy magyar embernek ilyen állítást szabad volna nonkockáztatnia, - S nóg egyet. Non áll az, hogy a népszámlálás a magyarságnak kodvozott. Mognutáthatnám a kópvisolő urndk az egyetemi intézetemben készült összeállításokat, auelyok szerint, ha az 1880-asj 1890-es, 1900-as ős 1910-os népszámlálásokat vesszük, ogyos közeégőknél az 1900as népszámlálásnál csodálatosan leesik a nonzotisógi szán, tóhát az 1880-as ? az 1890-os és az 1910-es - azonos természetes szülotésoket és halálozásokat véve - valószínűségi szárítással körülbelül azonos. Ellenben 1900-ban hirtelen leesik. De ugyancsak Baranya negyében mutathatnék "rá egyes községekre, anolyekbon ugyanabban a népszámlálásban a nenze t Is egi" arány szára hirtelen felszökik, hogy 1910-ben visszössék arra a szánra, amely valószínűleg Igaz, nort az 1880-as, 1890-es és az 1910-es szán körülbelül azonos. Itt non volt sennifélc tendencia, nort ha tendencia lett volna, akkor mindenütt a ncmzetisénl számok estok volna lo'i. Miért van mésrls az, hogy efyes közsér-ek nonzotisógi szám leesik és ugyanabban a népszánlásában orryes községek nemzetis őgi száma felemelkedik? Nen tudtán megállapítani az okokat, mert ehhez'az 1910ben népszánlását vérzők kontrolija kollene, 1926-ban és 1927-ben pedig anikor ezzel a kérdéssel intézetenben foglalkoztam, Igazán már az állatiba talonnak sen lett volna ez módjában^ még kevésbé egy egyeteni intézet szerény hivatalának. - A képviselő ur azt mondotta az előbb, hogy lehetőleg egy népszámlálást az 1920-ast kellene alapul venni s az 1920-a3 felvidéki népszámlálás következetlenségét egyensúlyozta volna a^z 1920-évi csonkamagyarországi népszámlálás. Ez más szavakkal annyit jelont. hogy amit csehcsltcttck, vagy tótositottak a csehszlovákok odaát, azt itt magyarosítottuk ni és a kettő egymást kiegyenlíti. Bocsánat, nagyar ember Így nen beszélhet! Es ezért nom állhat fenn a képviselő urnák az a kijelentése, hogy ez nen döntheti el a törvényjavaslat etikai részét. Igenis pontosan azt döntheti el. - Ha eddig nem kérdeztük a nenzotiséget, mint ahogyan a fonti levelemben kifogásoltan, csak az anyanyelvet - és most nenzotiségikatasztert akarunk csinálni - uj népszámlálás alapján lehetne csak. Olyan népszámlálás alapján, ahol az illető tudja, hogy mivel áll szembon. Mert, ha valki 1920-ban azt mondotta, hogy ilyen vagy olyan anyanyelvű, az non involválja, hegy most ugyanolyan nemzetiségűnek tartja magát. A törvényjavaslatnak tehát ebben az esetben, ha Igazságos' *" akar lenni és nem a magyarság hátrányára akar meghozatni, most uj népszámlálást kollone végeztetnie. Hubay képviselő ur is elismeri, hiszen idézi Szekfü Gyulának a Három nemzedékből való citátumát, hogy a nyelv nen egyetlen alkotórésze a nemzetiségnek. /Folyt.köv./ O
