Magyar Országos Tudósító, 1940. július/1

1940-07-02 [232]

kormány többségi pártjának azok a'tagjáig akiket a kormányzó bizalma a miniszteri székekbe ültetett, a Ípkosot_t_felelőss_éget érezzék és_ viseljék, amely ilyen időkben reájuk Kárul, amely "időkben nem lehet minden részletet állandóan az országgyűlés folytonos ellenőrzése alá, mégkevésbé megvitatás alá bocsátahi. Ezt viselni kell azoknak, akik­nek a sors ezt adta osztályrészül, viselniök kell azzal a teljes felelős­séggel, amely sok eddigi felelősseget messze meghaladóan nyugszik vál­la inkon„ - De ázt mondhatom, azokkal a hangokkal vagy felszólalá­sokkal szemben is, amelyek elhangzottak a közelmúltban, talán ma is a képviselőházban, ahol nem tudtam jelen lenni, mert szintén olyan eso-' menyek és ténykedések tartottak vissza, amelyek miatt nem jöhettem be, hogy a kormány_eddig_is_ rééen állt és ma A a naprél-napra^váltakozó Hely se lekben A is__rIson áll x Einden~i^ókezet%el^ orszSg erdeke it_ig,rokszik_érveny_es^ crej3-_ vel,_tudataban_annak JL ho§y~Ja_nc^mze"t bÍ£alomtaal_áll_a_hata nögJ5tt_-__és tudatában a nomzet_eregének is_e - A nemzetnek haröm főkincso van« Az érték sorrendjében mondom: a ncmzet_becs_ületJ a a nemzet^függ^ej-lensó^o^és a_ ne^et_nagy_sága• A nemzet becsülete jolFnti a nemzet öneóluságát is, amelyet Gömbös Gyula hangoztatott és jelölt meg ilyen szóval: .jelenti tehát az önerejére tá­maszkodást^ lelki függetlenségét és barátijiüségét• En ezeket igyekez­tem ápolni, igyekeztem tőlem telhetőleg a nemzet"különböző'rétegeit erre nevelni 0 A nevelés természetesen non'gyors proú'esszus, De nem Í3 kell olyan'nevelés, amely tőlünk indul ki, hiszen a nemzetben megvannak az értékek, amelyeket csak életre kéli kcltenij csak hangoztatni kell, hogy átérezzük a nemzet becsületének, függetlenségének ós nagyságának a jelentőségét* ' - Sokat beszélünk ma az átalakuló világban átalakuló élet-' formákról, vllágnéz" etekről. Az egyik, a világnéz.,.ot valami állandóbb, amelyben mindig van valami az Örökkévalóságból. Az életforma, legalább a nemzetnek egyes rétegeinél, főleg a városi rétegeinél, gyorsabban át­• alakuló és á korokhoz szabotté - Mi már most a magyar világnézlet? ' - A magyar világnézlet'három részből, három tényezőből te- ' vődik össze. Az ogyik a mgyars_ág. a magyar mivoltunkból ázárnazó elem, a másik tényező az eur6§í£i eXem^ ős a harmadik tényező a2, amely a magyar-európai frigy pillanatában, a TK a és X, században, a letelepült európai magyar nemzet' fogantatásának pillanatában különösen erős volt, és ez a 'kereszténység_,__ Amikor tehát az első kettőnek a frigye megfo­gamzott, akkor volt a ?-eger őrebb a kereszténységnek az atmoszférája, amely az ilyenkor megszületendő alakulatra öröké let üon rátapad ős'annak • karakterisztikamává válik. Arai, a magyar -• iiágnőslotünkbon állandó, az a ragaszkodás a tradícióhoz ós ezzel nem egyszerűen a régmúlt idő dol­gaihoz, hanem a tradíció kontinuitás ához, amely a múltból való fejlő­dést jelenti és a jövőben való fejlődéshez az orőt ebből meríti. Az európai elem, a változóbb, eredetileg már két dologból tevődött össze, a déli mediterrán és az északi germán olenekből, A keresztény vallás formáiban is megjelenik eZ, a déli katolicizmusbán és az északi pro­testantizmusban. Mi magyarok főleg ott ós akkor, amikor külbefolyasok­tól mentes életet élt az ország ós annak egy része, amely akkor füg­getlen volt, Erdély, akkor nemcsak bőkóson, do együttérezve tudtuk összekapcsolni mindazt, aniből oz a nemzet áll, különböző vallások . követőit, sőt ezeknek p&upó^eít és különböző nemzetis égek tagjait. /Folyt 9 köv c /

Next

/
Oldalképek
Tartalom