Magyar Országos Tudósító, 1940. április/3

1940-04-27 [227]

ANTAL ISTVÁN ÁLLAMTITKÁR VOLT AZ ESZTERGOMI SZÉCHENYI VACSORA ÜNNEPI SZÓNOKA. Esztergomból jelentik a MagyarQrsz igos Tudógitónak: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó szombaton, április 27-ón este ünnepi keretek között tartotta meg szokásos Széchenyi omlékvacsorlját, amelyen a ser-' logbeszécl elmondására Antal István igazságügyi államtitkárt kérték fel. Az eniékvaosorán megjelentek Radocsay László igazságügyninisztor, Ghiczy Dénes igazságügyi államtitkár, VI ad ár Gábor titkos tanácsos, kúriai tanácselnök, dr. Lutilszky Jenő miniszteri osztályfőnök, Kunder Antal titkos tanácsos *.ny, kereskedelemügyi miniszter, Esztergom városának orsz ggyülósi képviselője, Prfty Vjjnos főispán, valamint Esztergom városának és a vármegyének vezetői csaknem teljes szómban. Antal I«tván államtitkár Széchenyi István államférfiúi os nemzetvezetői jellomrajzát nőlyenszántó szavakkal vázolva hódolt a legnagyobb magyar emlékezetének, majd azt fejtegette, hogy Széchenyi István tanításának minden időre érvényes igazságai mit követelnek a jelenlegi helyzetben a magyar nemzettől? Ennek kapcsán megállapította, hogy több mint száz esztendő mult el Széchenyi fellépése ó+,a^ de a történelem logikájának megismétlődése ma szinte ugyanazok elé a problémák elé állit bennünket, mint amelyekkel az ő nagy lelke egy hosszú életen keresztül viaskodott. Ma is ingatag, sőt állandó tektonikus rengések' között bukdácsoló Európa vesz körül bennünket. Átmeneti korban élünk, amilyen Széchenyi kora is volt és szenvedjük az ilyen korok minden po-' lit.ikal és lélektani velejáróját; a bizonytalanságot, a nyugtalanságot, az egyensúlytalanságot és a tarsas együttélés megszokott formainak rohamos átalakulását. A jövőt ma még hon-ily fedi előttünk^ de "nekünk c ködhomály felett is választ kell adnunk arra a két kérdésre, amely mindnyájunk lelkében, mint két tüzes, égető kérdőjel meredezik az ég felé és amelyekre Széchenyi István a maga korában határozott választ •adott. Ez pedig az, van-e történelmi el hivatása ebben .az átalakulás válságai közt vajúdó Európában a magyar nemzetnek és ha igen, ez a nemzet vezetői képességénél, társadalmi,gazdasági tagozódásánál, valamint" nemzeti virtusainak"belső értékénél fogva alkalmas-e c hivatás tel* jositéséro? E két kérdésre nem' adhatunk más választ, mint amit, a maga korában Széchenyi István adott. Európai hivatásunk a változatlan szentistvánl hivatás, A magyar nemzetnek kell átvenni itt a Kárpátok medencéjében - ha szűkebb keretek között is - azt a szerepet, amely e helyen valamikor a Habsburgok koncepciójának történelmi létjogosultságot adott, A történelem ^azt bizonyltja, hogy ezt a hivatást itt a Duna medencéjében a különböző fajú, nyelvű, szellemiségű népek c széthúzó tarka konglomerátumában más nép, mint a magyar, teljesíteni nem tudja. A mai nemzedék előtt egy nagy feladat áll: meggyőzni Európát és meggyőzni a világot, hogy a szontlntváni haza ujjáépülése bár jogos és ol vitathatatlan történelmi érdeke a magyarságnak, de talán ennél is nagyobb érdeke Európának és az egész kul turvilágnak, a békének, az újjáépülősnek, a keresztény civilizáció megmentésének. Mert Közápeurópdban, ahonnan'az utolsó évszázadban csaknofc minden pusztitó európai háború kiindult, az egyensúlyt, az együttműködést és a harmóniát semmiféle más áll (^konstrukció biztosítani nom képes, mint az ősi történelmi alapjain újjáépülő szentistvánl birodalom. Krlönös jelentősége van o gondolatok hangsúlyozásának na nemcsak .kifelé, d.o az ért is, mert sajnos bont az országban is megállapítható egyes rétegeknél a defetizuus bizonyos fajtája, amely lelki . _ .függetlenségük ravaszra hajlandó volna engedményeket tenni s ős eredeti tisztaságától megfosztani a magyar nemzetvozotői géniuszt, Széchenyi István másik kérdésére is, hogy vájjon a nagyar-a I ; ság "Nemzeti virtusainak" mai birtok állománya alkalmassá teszi-e a nemzetet a mai európai missziójának betöltésére, azt kell válaszolnunk, [ amit Széchenyi válaszolt: igen, -de előbb meg kell reformálni önmagát.