Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3
1940-01-22 [220]
\—~k KÖZftKTATÁStfCFri BIZOTTSÁG ÜLÉSE, A közoktatásügyi bizottság' dr.Bódy László alpolgármester elnöklésével hétfon délután ülést tartott. Napirend előtt Bánoczy László szolalt 25 1, kérdést intézve, hogy a szónszünet előreláthatólag meddig fog tartani az egyes iskoláknál. Ezután szóvátette/' hogy a kultuszminiszter leiratban utasította a polgármestert, hogy ebben a leiratban megnevezett zsidó tanerőket 1940. február 1-vel nyugdíjazza, vagy végkielégítéssel bocsássa el. Bánóczy László szerint ez a miniszteri leirat tnir.de:i jogalap nélkül való, mert nyugdíjazásokra a fenállo szabályrendelet értelmében csak a polgármesternek van joga és pedig még a zsidótörvény értelmében is 1943. január l-ig terjedő időben. Kéri, hogy ezt a ni-ászteri rendeletet a főváros ne hajtsa végre. Horony-pálfy „uról tanácsnok "cejelentette, hogy időközben má-1 több elemi iskola kapott szenet és gondoskodás történt arról is, hogy a legrövidebb időn belül a többi iskolák is megkapják a szükséges fűtőanyagot, hogy a tanitás ismét megkezdődhessék. Ezután rátértek az iskolaépitési tervezet tárgyalására. Kertész Elemér örömmel veszi tudomásul a nagyszabású irogramot. Kívánatosnak tartja azonban, hogy a barak-iskolákat ne tatarozzák," hanem azok helyett ujakat épitsenek, mert mai alakjukban ezek nem fognak megfelelni, még tatarozás után. sem az egészségűéi követelményéknek. Indítványozza, hogy a deákszállukban az oktatószemélyzet is kapjon megfelelő elhelyezést, Csorna Zsigmond azt kéri, hogy a Szent Imre utcai régi tanonciskolát ós a Mester utcai kereskedelmi leányiskolát teljesen építsék át, Szepessy ^Jkbert a Magdolna-városban több óvoda épitósét tartja szükségesnek. ••' Gáldy Béla szerint elismeréssel kell venni a fővárosnak azt a nagy áldozatkészségét, hogy 2o "millió pengővel uj iskolákat fog épitani* Ez ugy iskolapolitikai,-mint szociális szempontból kitűnő munka, s azért az előterjesztést elfogadja, Pollákné Stern Szeréna az erdei-iskolák ' kibövitését tartja különösen fentosnak, mert ide mindig sokkal többen jelentkeznek, mint amennyit fel tudnak venni* '; Brözik Félix szerint az 'iskolák elosztása nem történik arányosan, mert Buda lényegesen kevesebbet kap, mint Pest, pedig Buda nagy fejlődésben van és igy már a közeljövőben sokkal több iskolára lesz s z üks é go • Body Lá g zlo elnöklő alpolgármester meleg szavakkal parentál/''. el az elhunyt vitéz Véosey. Kálmán főjegyzőt, aki a tanügyi • -""tályban helyettes tanácsnok volt. Ezután rámutat arra, függetlenül attól, hogy milyen időben lesz megfelelő fedezet az iskolák építését program szerűen kell előkészíteni.'A bizottság ezután a polgármesteri előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Ezután a X,kerület Tomcs ányi-ut ós Pftngrácz-uti kislakásos telepen ópitendo elemi iskola ós kisdedévé felépítésének ügyét tárgyalták, amelyet Dongó Orbán felszólalása után e gyhangula" elfogadtak. Következett a közoktatási alkalmazottak kegydi jazás ának ü—' gyében tett polgármesteri előterjesztés tárgyalása, n'polgármester még no-" vember havában előterjesztést tett 53 olyan zsidó ideiglenes ós behelyettesített tanerő részben kegy díjazásra, részben végkielégítéssel ,? aló dotálására, akiket a zsidótörvényben foglaltak szerint nem lehetett tovább alkalmazni. Kertész Elemér a Keresztény Községi Párt nevében a polgármesteri előterjesztést teljes terjedelmében nem fogadhatja el, mert itt tulajdonképen semmi jogalap'nincs ós kizárólag csak méltányossági szempontok jöhetnek tekintetbe" . Ezért azt indítványozza, hogy 53 helyett csak a következők részesüljenek, részben ke gy di j az ás bai., részien végkielógii tésben, és pedig: özv. Boros .Jánosné, Brand Roza, Déri Forencnó, Fekete ] Erzsébet, Sipos Irma, Szép Berta, Wigner Gizella, Zsengeri. Ilona, EhrngruA ber Gizella, Har.vai Anna, özv. Láng Merné, dr. Meier Gyuláné, dr. Péter , , \ Rózsa, dr. Schilling Oszkárné és Schiller Istvánná, összesen tizenöten.
