Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3
1940-01-26 [220]
— \AY 00. / Budapest, 1940, január 26, XXII* évfolyam, 25. szám, ULLEIK-REVIGZKY ANTAL DR, KÖVETSÉGI TANÁCSOS A KÜLÜGYMINISZTÉRITJM SAJTÓOSZTÁLYA VEZETŐJÉNEK ELOADiiSA. Pro d o m o: Alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsájtjuk Ullein-Reviozky Antal külügyi sajtófőnök ur előadásának szövegét, amelyet a "Láthatár" Kiseb-sógtudományi Munkaközösség rendezésében tartott a K e reskedelmi és Iparkamarában, Az előadás külsőségeiről későbbi kiadásunkban számolunk be, A sajtó és közvélemény kapcsolatát világította meg mindenekelőtt az előadó, aki a sajtóra nézve azt az alapvető szabályt mondotta ki, hogy a sajtó a közvéleményt tartozik kifejezni* A közvélemény adottság, Kvabbe hollqflfl jogtudós a közvéleményt lélektani reakciók komplexumának r.ovozi, amely tények, felfogások, szellemi és anyagi szükségletek, történelmi ág társadalmi aspiráolók, hagyományok stb, összetételebői áll, A közvélemény az egyeák által átérzett közfelfogás, s ennek alapjait nem a sajtóból merítjük, ellenkezőleg: a sajtó akkor emelkedik hivatása magaslatára, ha min»íl hívebben tükrözteti vissza azt a közfelfogást, ami végeredményben az ővé is. Arra a kérdésre, hogy van-e közfelfogás, vagyis olyan általános oentripetális erő, amely az emberiséget vagy annak csoportjait szorosabban tartja össze,mint amennyire a centrifugális érdekek őket széthuzzákj « igennel válaszolhatunk; megjegyezendő azonban, hogy a közfelfoS áfl nem mindig esik egybe az egyes emberesoportok fűBális tagozódásával, ilyenkor a közfelfogás ennek a formális tagozódásnak bírálóba, sőt korrektora IthQtt A nemzetek szerint való tagozódás az emberiség leghelyesebb ée az emberi természetnek legmegfelelőbb csoportosulása. Amely nemzet egy államban élheti ki magát, ott az egységes közfelfogás tárgyi alapjai megvannalfci Ha azonban egy nemzet részei különböző államókba va*nak beleillesztve* a nemzeti közvélemény, amely túlmegy az államhatárokon, elleniéibe tog kerülni az u,n# állami közvélemnnyel, amely mondvacsinált kép ződmény s amely csak foimai államhűség! nyilatkozatokból áll és létét erőszak tartja fenn, A határokon túlmenő nemzeti közvélemény ilyen esetekbén alá fogja ásni a formális államfelfogást, destruktív lesz csak azért 5 hogy a majd helyreállított természetes alapokon annál szebbet és tartósabbat konstruálhasson, E z ek a vizsgálódások átvezetnek a nemzetiség-szemlélethez, A nemzet mibenlétét mindnyájan tisztán érezzük, a nemzet fogalmának tudományos meghatározása és taglalása azonban könyvtárakra menő irodalmat teremtett, A különböző felfogások közül két ellentétes szemlélet érdemel le lönösebb figyelmet. Az egyik a szubjektiv-individuálista nemzetszemlélet, GK v azt vallja, hegy egy nemzethez való tartozás az egyéni érzés dolga, Ari.^t Renan egy 1882-ben tartott sorbonnei előadásában foglalkozott a nemzet fogalmával s azt igy irta körül: "A nemzet egy azonos lélek, egy közös szellem; szellemi családhoz hasonlítható, melynek gyökerei a múltban közös emlékekhez, viszontagságokhoz, közös győzelmekhez, de egyben közös gyászhoz és fájdalomhoz nyúlnak vissza; a jelenben viszont az táplálja ezt a szellemi családot, hogy annak tagjait az egymással és egymásért való élniakarás köti össze. Egy nemzetnél nem az a lényeg, hogy annak tagjai ugyanazt a nyelvet beszéljék, vagy ugyanahhoz a néprajzi csoporthoz tartozzanak: a lényeg az, hogy ők nagy tetteket vittek véghez a múltban éo készek ezt megtenAi a jövőben is. Hasonló felfogást vallott Eötvös József báró is, aki szerint a nemzeti individualitás ismertető jegye Icizá] /7 róiag a meggyőződés, a létezni akarás, "Minden nép, álljon az milliókból, vagy csak eaaek >ől, legyen az független, vagy má,á népnek alárendelve, 1 nemzetnek takl „endő, amennyiben egy közös nemzetiségi érzés fűzi össze A . tag j ait-iwfizAGÚS LEVÉLTÁR ' OM k szekció /Folyt ,köv,/
