Magyar Országos Tudósító, 1940. január/3

1940-01-26 [220]

Budapest, 1940, január 'k'ő, X^^j^^/ XXII

C évfolyam, 35, szám, / ÜLLEIN-REVICZKY ANTAL DRn ELŐADÁSA. Folytatás 1,/ Szemben áll ezzel az objektív nemzetszemlélet- amely agy nemzethez való tartózandó

s

ágot tárgyi ismérvek után dönti el, ilyen ismérvek a nyelv és a faji amely utóbbihoz, való tartozás tárgyi szempontok alapján határoz tátik meg

3 Az individuális megnyilatkozás itt nem mértékadó, A magyar nemzetszemlélet az individuálista-szübjektiv felfogáson épült fel

6 Objektív vonás benne az, hogy a szubjektív egymással élniakarás mintegy hátteret kap abban a közös múltban és történelemben, melyből ez a szubjektív nemzeti érzés kifejlődött. Magyar az, aki magyarul érez, aki a magyarság életét éli. Magyar életet élni mindenütt lehet, ahol van magyar lelkiség, de különösen ott,^ahol szülőföldünk, vagy lakóhelyünk a magyar haza életének, a magyar történelemnek volt azintere vagy szintere ma id, Ahol magyar lelkiség hajt ki történelmi magyar földből, ott ól igazi eleven életet a magyar nemzet, a határokon innen és a határokon tul is

0 Az állampolgárságnak bizonyos esetekben semmi köze sincsen a nemzetiséghesa Amaz jogi fogalom,, mig a nemzetiségj lelkiség, melyet £ogi formulákba zárni nem lehet, A modern nemzetközi jogban, igy a kisebbségi eljárási jog terén már történtek kisérletek arra nézve, hogy a nemzetiségek az államok mellett bizonyos mértékű nemzetközi jogalanyisággal ruháztassanak fel. Ezt még ki kell épitenio Addig is jó volna, ha azok, akik a sors kedvezése folytán határaikat kiterjesztve idegen nemzetiségű és tőlük történelmileg is idegen n-péket kebeleztek be, most legalább azt ismernék el, hogy ezek a bekebelezett emberek tényleg azok, akiknek mondják magukat,, Ha valaki a trianoni határokon tul magyarnak vallja magát, dacára mindannak a hátránynak, amivel ez- a hitvallás szerű megnyilatkozás jár, nyugodtan elhihetik neki, hogy ő^ tényleg magyar

0 K4r akkor az ilyen embert elővenni, rajta névanallzist végezni;, szinte vivisectióval vizsgálgatni, ninose-e benne egy nem magyar vérsejt, mert ha van, jaj neki, nem magyar ő már és gyermeke idegen : iskolában, idegen szellemet kell, hogy magába szívjon, J

0

seph 3arthélemy francia jogászprofesszor a kisebbségi jogról tartott előadásában a nemzetiségi hovatartozanöógág eldöntésére ezt a szabályt álljitotta fel; n

Valamely nemzetiségi, kisebbséghez tartozik az, aki kijelenti, hogy odatartozik, Kisebbségi kérdésekben nem a hatóság., hanem, az egyén véleménye a döntő»" A nemzetiség-szemlélettel kapcsolatban nemes feladata van a sajtónak, ennek a szemléletnek fenntartása körül, A sajtó nevet azonban csak a nemzeti sajtó érdemli meg

e A nem nemzeti sajtó művirágszerü képződmény, olyan mint egy léleknélküli test, mint egy hit nélküli vallás'j A megalkuvók, kicsinyhitűek,? vagy politikai műszóval élve az aktivisták sajtója ez

? ami, a nyílt haza- vagy aemzétárulásig terjedhet. Példaképen említhető, hogy a jobb létre szenderült Csehszlgvákiában voltak'egyes magyar nyelven Írott lapok, amelyekben mindazt olvasni lehetett, ami a cse-' beknek kedves volt

0 Az ilyen s ajtó cskk addig tart, mig fennáll az az erő, amely az erőszakot létrehozza,; I.Í.;helyet az megszűnik, - s előbb vagy később ez mindig megszűnik, - a felszabadult nemzeti közvélemény nyomtalanul elsöpri at ilyen korcshajt ás okát. Annál nagyobb tiszteletet, érdemel azonban az a sajtó, folytatta ül 1 e:ka--H<>vl.• zky Antal, - amelynek van bátorsága a nemzeti gondolatot egy elnyomó államhatalommá] szemben hirdetni. Prófétai- sőt néha vértanul szerep ez, De nincs igazán nagy ügy., amelynek vétanul ne volnának és ez a, magyarság szent ügyében annál szükségesebb^ mert a magyar kisebbségi sajtót az anyaországi sajtó nem képes pótolni, már csak azon"', sem, mert azt legtöbbnylré kitiltják az orazq&'&U A lényeg mindé bbens & nemzeti összetartozás érzése s ezt a bátorokon túlhaladd aettzetl Összetartozást kell ápolni; mindesa rendelkezésünkre álló eszköz-zelo Ebbel a termólsejjy talajból vetést kitermelni^ fejezte be eióadáaá^ tJl lein -Reviczky Antal - a hivatott magyar külpolitika.. Pl amely mérlegelve a mindenkori lehetőségeket, semmitől vissza nem riadva fj halad célja felé

0 És ez a cél nemcsak a magyarságnak, hanem égés:; Európa-K ^ nak javát fogja szolgálni.? .a mai, erőszakkal létrehozott és elnyomat ásson rL/k alapuló álbéke helyett megteremteni a lelkek igazi gékéjét, amely egymás-