Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/1

1939-08-03 [210]

Budapest, la39. augusztus 3. 7.oldal POLITIKA És ha mi bennünk ezjálatt az idő alatt egy gondolatvilág alakult ki ezekben az időkben, amely jdők Európának és az eiész emberiségnek nevezetes nagy korszaka és nagy társadalmi átalakulásának korzgka, ugyanazokhoz az eredményekhez, ugyan-azokhoz a gondolatokhoz, az életformák egyforma elgondolásához jutottunk Éh olvastam a Felvidéki Magyar Párt programmját. Nem tudom, nem számoltam össze, 60 - 70 fő és alpontból áll. Mondhatom, hogy három-négy kivételével, amelyre nézve lehetnek divergenciák, én végig aláírom* /Jelkes éljenzés és taps/ Körülbelül olyan ez a divergencia, mint amilyen ember és ember között minden programmra nézve fennáll és mindenkor lehet. Ügyao-oda jutottunk el: á közös munkát elősegiteni -és a különböző tapasztáléit talán csak előny abban, hogy a nemzetnek különböő szemei -mert hiszen mindnyájunk szeme a nemzetnek szeme is kelJTj hogy 1 •;gyen - különböző dolgokat látnak és tapasztalatokban sok irányban gazdagodtak. Ezekben a tapasztalatokban gazdagodva kell, hogy az ország építésének alig-ralig megkezdett munkáját folytassuk, nem merném mondani, hogy befejezzük,' mert befejezés soha"nincs, de folytassuk, hogy becsülettel adhassuk át gyermekeinknek, akik azt tóvá bb-vigyék. /éljenzés és taps/ Á másik területre, Kárpátaljára nézve pedig gyorsitani kell az államhoz tartozásának, a magi államba való beilleszkedésének megfelelő formáit, az önkormányzatot. Én úgynevezett vakációmban végigjártam mind a két térnie trészeik sok-sok városát és egynéhány községét. Végijártam ünnepélyességek és beszédek nélkül /taps és éljenzés/, de éppen ezáltal sokát láttam és mint minden tanító tanítva tanultam, mert minden tanító csak akkor jó, ha t^nitva maga is tanul. /Helyeslés és taps/ Láttam bajokat, de éreztem, hogy megérzik azt, hogy rajtam keresztül a magyar ember a magyar embemen, vagy a magyar a magyar-orosz emberhez szól, közvetlenül szól és kapcsolódik "össze. Én Ott sok mindent őszintén és nyíltan megmondtam, es megmondtam azt több helyen, hogy talán sokaknak e területeken időlegesen rosszabb az egyéni sorsa, magasabb árak

f nehezebb életkörülmények, városoknak a" hozzájul\való területektől elszakítása folytán, mint volt a csehszlovák uralom alatti időkben. Nem palástoltam azt sem, hogy ez nem is fog pillanatnyilag- megjavulni."Ésmégis nem egy embert, clo sokakat találtam, akik"különböző formákbein, de néha egeszén nyíltan azt mondották: azéró szenvedtünk hisz esztendeig, hogy most magyarok lehessünk, nem bánjuk

? ha vannak is baj ok,/éljenzés és taps/, l-n igyekeztem gazdáknak, iparosoknak, munkásoknak, egyeseknek és közületeknek megmondani és megmagyarázni azt, hogy íjit lehet /folyt,köv,/