Magyar Országos Tudósító, 1939. augusztus/1

1939-08-03 [210]

Budapest, 1939. aug

#

3é y-i^ w- - Magyar ős magyar-orosz testvérein ! Kedves B

arátal:i It$om vő 'ződhetil: ez az este anélkül, hogy'nohány szót ne fűzzek azokhoza felszólalásokhoz, amelyek elhangzottak, u

gy érzem, hogy az első szót nemcsak a magam nevében, de Iurédy Béla baráton és a qagam nevében kell, hogy intézzem Hozzátok. Mondkottőnknek nagy és fölemelő érzés volt egyénileg is az, hogy megadatott nekünk az isteni Gondviselés által - akkor, amikor az első magyar tisztviselőnek kötelességét teljesítettük és teljesítjük - két területrész visszatérése az ország szivéhez. Melegen és baráti szívvel üdvözöllek benneteket) nemcsak mint a visszatért országrészek népének képviselőit, de mint ;'g$yénilog barátokat is, y ii - - Mi azjalaCP a husz estendő alatt szintén küzdöttünk ugyanazon egy eszméért, amelyet magyar Mázának hívnak. És ugyanazzal a kötelességgel - ha határokat is vontak közénk - * egyforma érzéssel és egymásban egyformán bizva. Személye3 baráti szálak is fűződtek közöttünk; a régi mogbocsülősnek a közös munkában kifejlődő barátságnak a szálai, amelyek a közös munkát biztosabbá teszik, nort az egymásba vetett biz od alomnak a zálogai•- Ezekkel az érzésekkel üdvözlünk mindnyájatokat, üdvözlünk, mint annak a népnek vezetőit, kipróbált előharcosait, amely a visszacsatolt területeket lakja ós üdvözlünk egyénileg is külön-külön mindegyiteket, mint barátot, itt a" fehér asztalnál is, tehát a baráti együttesben és a közös munkában is, amely mindnyájunknak szent kötelessége, - Bizonyos megkülönböztetést'kell tennünk a két visszacsatolt területrész között. Az egyik között, amely etnikai alapon, a bécsi döntés által tért vissza, s a másik területrész, Kárpátalja között. Ezeknek a területeknek a különállását a jövőre s a közeljövőre nézve valahogyan ellentétesen tudnám jellemezni: "E^y leépülő és felépülő" különállásról van szó. Az ogyik területrész: az egy államnyelvü magyar területrész; a másik területrész: S^cnt István biroda! mányiak ké-ÉJállamnyolvü területe, ahol a magyar-orosz és a magyar nép ogysógbófforrott ösczo, százados örök egységébe a közös' életnek, közös vérontás nak, közös munkának és egyforma életformának. Mi, keleti és északkeleti magyarok a nagyságos fejedelemnek katonái - magam'is odavaló vagyok - /£ekos taps és éljenzés/ ezt legjobban érezzük, ismerji mert hoszon nekünk magunknak is ez volt az élete mindig, v- - S a megkülönböztetésből most levonom a politikai konlefjvtenciákat a közeljövőre azon a területsávon, amely az ország északi kényszerhatárain tul visszatért - hogy szabatosan fejezzem^-:! magamat, a bécsi döntés szavaival, az ötvenszázalékos etnikai ' határig. Ott'gyorsítani kell a teljes, különbség nélküli crrryéf orr ás t összeforrást, mert hiszen nincs különbség köztünk ezen, a mások áltál és mások plajbásáával megvont határon innen és tul. kincs különbség, dacára annak, hogy ezt a husz évet külön életben, különböző időleges feladatokkal éltük át, , habár e feladatokban mindig mégis egymást attuk. /Folyt.köv./