Magyar Országos Tudósító, 1939. május/2
1939-05-23 [205]
'— 7 A FŐVÁROS MEGOPERÁLTAT EGY SZOBRÁSZT. Ney Simon szobrász még 193S év teveszén s székesfőváros tulajdonát képező Gellért gyógyfürdőben a fűtőtestre esett és súlyosabban megsérült). A bolszemén , illetve a szemöldöktájon harmadfokú égési sérülést kapott, de testének egyéb részein is harmad- és másodfokú égési sebeket szenvedett. A kártérítési per, amelyet a főváros ellen indított, végigjárta az összes bírói fórumokat és a kúria is közbenszóló Ítélettel megállapította a főváros kártérítési kötelezettségét. Ezt követően visszakerültek az iratok a törvényszékhez a fizetendő kár összegszerű megállapítás a végett., Az ujobbi tárgyalésokon a főváros az orvossz ék.értői véleményekre való hivatkozással ezt a védekezést terjesztette elő, hogy a felperes szobr'sr sérülései nem véglegesek és maridandoak, mert ha a szobrász aláveti magát két operációnak, akkor a gyógyulása elyan mérvű lesz, hogy a munkaképességének csökkenése a minimumra száll alá. Ezzel szemben a felperes bejelentette a tárgyaláson, hogy mindig hajlandó volt ás jelenleg is hajlandó magát mindkét operációnak alávetni és ez eddig csak azért nem történt meg, mert a főváros nem volt hajlandó az operációhoz szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátani. Azt beismerte a felperes, hogy a per eddigi folyamata alatt különböző összegeket folyósított számára a főváros, amelyeknek a megfizetésére birói Ítéletek kötelezték, ezek az összegek ozonbon a felperes megélhetési szükségletének fedezésére és a korábban fölmerült gyógykezelési költségek kiegyenlítésére voltok elegendők. Dr, Zoltán Emil budapesti kir. törvényszéki biró előtt o legutóbb megtartott tárgyaláson kijelentette a székesfőváros képviseletében eljáró tisztlügyész, hogy hajlandó felperest bármelyik budapesti közkórházában elhelyezni akként, hogy felperes az általa választandó kinevezett szakorvossal a műtéteket elvégeztesse és hajlandó e főváros az operációval fölmerülő összes költségeket viselni. A műtét határidejét is megá] lapították ezekután a jövő hó valamelyik napjára. De mert az operáció után is a felperes munkaképessége az orvosszakértői vélemények szerint csökkent lesz, a törvényszék ma olyan Ítéletet hozott, amely kötelezi a fővárost, hogy 1938 március 5-től kezdődően minden hó 5-én ismétlődően Ney Gimon életefogytéig hovi 62 pengő 5o fillér beleseti járadékot fizessen, A lejárt részletek egyösszegben tizenöt nap alatt fizetendők és végrehajthatók. /MOT/ 0. — - SZABAD-E A NOTÓRIUS BŰNÖZŐRŐL POTORIPORTOT KÖZÖLNI? Schwartz Jenő ügynök érdekes pert indított a budapesti kir. törvényszék előtt egy hetilap ki adó-tulajdonos a ellen. Keresetében ötezer pengő vagyoni és nem vagyoni kártérítést követel az alperestől azért, mert ez engedély nélkül leközölte a fotográfiáját két detektív között s a fénykép alatt olyan közlemény volt olvasható, hogy Schwartz Jenőt, a harminckétrendbeli rablás elfogott banditáját a detektívek egy zálogházba kisérik. Dr. Cserényi Tergovits Károly kir. törvényszéki biró először ezt a jogkérdést döntötte el, hogy szabad-e fotoriportot készíteni oz ábrázolt személy beleegyezése nélkül. A törvényszék ugy döntött, hogy a közéletben szereplő egyének nem emelhetnek kifogást fényképüknek a lapokban vájó közlése ellen, még akkor sem, ha a kisérőcikk róluk, illetve közéleti működésükről tárgyilagos bírálatot ad. De a felperes nem tekinthető közéletben szereplő egyéniségnek s az Inkriminált fotoriport alkalmas arra, hogy ot közmegvetésnek tegye ki. Igy fennforog a felperes személyiségi jogának sérelme, tehát ez alperes a fotoriport közlése miatt kártérítéssel tartozik. Mivel o perbeli bizonyítási adatok szerint S c hwartz Jenőt már nyolc Ízben súlyos bűncselekményekért elítélték, a törvényszék ugy Ítélt, hogy az alperest mindössze harminc pengő kártérítési összes; megfizetésére k«*»lezte. /MOT/ G.
