Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1

1939-05-05 [204]

/ MEGALAKULT A MÁGYAR-NÍM. T TÁRSASAG. F o 1 y t a t á s 1*/ áz a körülmény, hogy eddig ily társaság nem volt, nyilvánvalóan nem jelenthette'a két ország közötti művelődési kapcsolatot és kölcsön­hatások hiányát. A magyartadomány és művészet eredményei jeles képviselőik tol­mácsolásában éppen ugy eljutottak Németországba, mint ahogyan a német tu­dósoknak és művészeknek is számtalan alkalmuk nyílott arra, hogy alkotásaik­ról a magyar közönségnek számot adjanak. Az állam és a társadalom egyaránt elősegítette e két kultúra eredményeinek kiesésesét, a magyar művelődés alkotásai eddig is eljuthattak Németországba, aminthogy mi: sem zárkóztunk el sohasem a német kultúra eredményeinek megismerése előle Ez az érintkezés és kölóeönhatás azonban be kell látnunk, akár-hányszor csak a véletlenre volt bizva, egyéni kezdeményezéseik eredménye volt és sokszor az is maradt. Ez a helyzet pedig azzal a hátránna.1 jár, hogy a művelődési javak cseréjéban egyes pontokon hiány támad a remélt egyéni kezdeményezés kimaradása, vagy a támogatás nélkül megakadt tervek következtében, mig ^ más területeken az ellenkező véglet állhat elő a hatásátvétel tulfokozásá­ban. Mindkét esetbe van példa. Mindezek a hátrányok kiküszöbölhetők egy olyan szervezet által, amely a két ország művelődési kapcsolatait tervszerüleg és tudatosan ápol­ja, azok megvalósítását előmozditja. Ez a szervezet van hivatva gondoskod­ni arrél, hogy a művelődési javak cseréjében kilengések, egyoldalúságok ne következzenek be, hanem az egyenletesen, azaz a kultúra sokféle és sok­felé haladó törekvéseinek aránylagos szemmel tartásával menjen végbe. Volta­képen ez a főcélja a Magyar-Német Társaság megalakításának. Darányi Kálmán ezután felkérte a Társaság tagjait; hogy az ered--­menyes munkásság érdekében szeretettel és lelkesen támogassák a Társaságot; az előjelekből Ítélve erre meg is van a remény ? mert impozáns számban jelentették be a tudományos, irodalmi és művészi körökhöz tartozó csaL'ia­kozásukat 0 Remélem és óhajtom, hogy megalakítandó társaságunk-teljes har­móniában működjék a Külügyi társasággal, amelyik inkább politikai, s a ' német-magyar gazdasági kamarával, amely természetszerűleg gazdasági irány­ban fejleszti a német-magyar kapcsolatokat, így egyesült erővel szolgálhat­juk hazánk s nemzetünk nagy érdekeit a magyar öncélúság szemelőt tartásával és nagy és jóakaró barátunkkal szorosan kezetfogva. Darányi megnyitó szavait az egybegyűltek lelkes tapssal és éljen­zéssel fogadták. / egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hog Darányi Kálmán elnök javaslatára az alakuló gyűlés/üdvözlő távi­ratot intéz . Horthy Miklós kormányzóhoz,Teleki Pál gróf miniazterelnök­höz és Gs.'ky István gróf külügyminisztérhez, valamint Hitler Adolfhoz, a Német Birodalomvezeréhez és kancellárjához, Ribbentrop német külügyminisz­terhez, Rust nemzetnevelésügyi miniszterhez és Lorenz főcsoport-vezetőhöz., továbbá a Bécsben már megalakult Német-Magyar Társaság vezetőihez: Glaise-Horstenauhoz volt miniszterhez, Seyss-Inquart birodalmi miniszterhez és Sfeubacher bécsi polgármesterhez, végül Sibberth bajor miniszterelnök­höz, aki a magyar kulturális törekvések iránt mindig nagy érdeklődést mu­tat ott. Ezután Kibédy-Varga Sándor dr. egyetemi rk.tanár beszámolt a Társaság megszervezésé nk előmunkálatairól és az elért eredményekről, majd ismertette az alapszabály-tervezetet amelyet egyhangúlag elfogadtak. Ezután Fabinyi Tihamér v. pénzügyminiszter, felsőházi tag vette át az Inöklést e- s megválasztották a tisztikart. Eabinyi Tihamér indítványára egyhangú lelke­y sedéssel megválasztották elnökké Darányi Kálmán ny. miniszterelnököt, társelnökké Teleki t ibor gróf "koronaőrt, Szily Kálmán államtitkárt és fej Hekler Antal egyetemi tanárt. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom