Magyar Országos Tudósító, 1939. május/1
1939-05-05 [204]
/ MEGALAKULT A NÉMET-MAGYAR TÁRSASAG. Folytatás 2./ -^arányi Kálmán elnök elnöktársai nevében is meleg .hangon mondott köszönetet a megválasztásért, majd javaslatára a Társaság főtitkárává Kibédy Varga Sándor egyetemi r.k. tanárt, ügyészévé Huszovszky ""ajost választották meg. Az igazgatótanács tagj alváségyhanguan a köv tkezoket választották meg: Antal István, bárcziházi cfárczy István, Császár •^lemér, -^öttevényi Olivér, ^abinyi Tihamér, vitéz Imrédy Béla. Jalsoviczky Károly, Károlyi Imre^gróf, Kovács ^lajos, Mauritz Béla, Papp Antal, P ö£ky ibor, Rohringcr Sándor, Stolpa. József. Tomcsányi Móric, Villani Rajos báró, Voinovich ff éza Is Zsindely Ferenc, zenkivül még nagyszámú nagyválasztmányt is válásztottak. A Magyar-Német Társaság, amelybe már eddig is igen sokan jelentkeztek felvételre, az ország főbb városaiban vidéki csoportokat is szándékozik alakitani,/MOT/Gu. _ HIRE K A SZENTISTVÁNI ÁLLAMESZME A XX. SZAZADBAN. A Mediterrán Munkaközösség tudományos előadássorozatána:•;, melyet a Fascista Olaszország " cimen ez év januárjában kendett meg, záróelőadását pénteken tartották meg a Budai Vigadó nagytermében. Ez alkalommal dr. Ibrányi tartott előadást " A szentistváni állameszme a XX. században" cimmel. Az előadó először a Szent Korona-tan történeti fejlődését vázolta s rámutatott arra, hogy a középkori hűbéri eszmék Magyarországon közjogi irányú fejlődést engedményeztek s a Szent Korona közjogi fogalmának kifejlődésére vezettek. Közjogi tétellé vált, hogy a királyi hatalom jogszerű birtokosának csak az a király tekinthető, aki magát a Szent István koronájával megkoronáztatja. Ez lett az alapja a Szent Korona tannak, mely szerint a királyi hatalom tulajdonképeni birtokosa a Szent Korona s a főhatalom a koronázás utján száll át a Királyra. A Szent Korona közjogi fogalma a XIII. századtól kezdve megnyilatkozik a magyar törvényekben, melyek a S^ent Korona alattvalóiról, a Szent Korona elleni hűtlenségről beszélnek s Erdeijét a Szent Koronához tartozónak mondják ki. Ma a biróságok Ítéleteiket kifejezetten a Magyar Szent Korona nevében hozzák s a Felvidék visszacsatolása alkalmával szükségessé vált felhatalmazási törvény sz rint a Felvidék egy része 2o évi távollét után a Szent Korona testébe tért vissza. A Szent Korona tanban az 1848-i reformok korszerű változásokat hoztak azáltal, hogy a nemzet egész tagjai rendi különbség nélkül a Szent Korona egyenlő jogú tagjai lettek. A szabad birtokjognak a Szent Koronától való eredete idők folyamán a Szent Korona tagjainak fogalmát hozta létre, megalapozta azt az elvet, hogy a király és a Nemzetegész tagjai alkotják az egységes szerves egészet: a Szent Korona testét. A Szent Korona tagság jogot ad, jelenti a Nemzet egészhez való tartozást, de minehekelőtt kötelez. E kötelezettségHEkx ek megszegését a fejedelemség korában a nemzeti jogközösségből való kizárással büntették. A Szent Korona közjogi fogalma, mely a Szentistváni állameszme alapja, ma is változatlanul él. Alapelv , hogy "minden hatalom a Szent Koronáé s minden jog belőle fakad", - következésképen a Szent Korona területén nem lehet hatalom és jog, mely nem aSzent Koronából származik, még kevésbbé lehet hatalom és jog, mely a Üzent Korona ellen van, létét veszélyezteti, vagy támadja,A Szent Korona tannak ez az alapelve világosan definiálja és bélyegzi meg mindazon erőket, melyek a Nemzetegész egyenlő jogú szabad tagjait a legkülönbözőbb régi és u- jelszavak és gazdasági kényszer alapján a Nemzetegésztől idegen érdekek szolgálatába állaitják s ezzel a Szent Korona létét magát veszélyeztetik és alapjában támadják meg. A Szent Korona közjogi fogalma volt az, mely a '/? magyar nemzetet egerév súlyos viszontagságain keresztülvezette és ma, a'^//^mikor a XIX. század demokratikus liberalizmusát felszámolva a 9oo éves fKp ^magyar tradíciókhoz kell visszatérni, csak a Szent Korona lehet az az egyefíjfl dűli eszme, és erő, mely a XX.század összes problémáit a Magyar íTemzet ja/r vára megoldhat ja. /M n T/B,
