Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-02 [200]
— - ZU 6-ffiHWARTZ ZOLTÁN DR. /l. folytatás/ A büntetőt örvény szék Krayzell ^iklós dr. tanácselnök vezetésével több napon keresztül tárgyalta a bűnügyet, Schwartz Zoltán dr, csak annyit ismert el, hogy néhány esetben tiltott műtétet végzett, Giczi Márián is akart tiltott műtétet végezni, ezt t&n is kezdte* Az asszonyt kórházba vitte, majd másnap a gyermekével együtt kíhozta, mert félt,hogy a megkezdett tiltott műtét miatt eljárás indul ellene, Tag-dta, hogy a gyermeket^megölte volna,- azt hangoztatta, hogy a csecsemőt abból a célból adta át Baricza Káinénak, hogy az ápolónő a gyermeket menhelyen elhelyezze, Giczi Mária tagadta bűnösségét, Baricza Pálné azt vallotta, hogy Schwartz Zoltán dr,, aki meg sem mondta, hogy a gyermek él, felszólította őt a csecsemő "eltüntetésére". Török Gyula dr, és Krrmz József dr,, valamint ez asszonyok tagadták bűnöseéégüket. A törvényszók számos tanút hallgatott ki és a bizonyítás lefolytatása után dr. vitéz Jónás Sámuel királyi ügyész mondotta el vádbeszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy Schwartz Zoltán dr,, Giczi Mária és Baricza Pálné is meg akarták ölni a gyermeket. Szerinte Schwartz Zoltán dr. és Giczi Mária egyetértettek abban, hogy előbb tiltott műtéttel próbálkoznak s amikor ez nem sikerült, elhatározták az újszülött gyermek elpusztítását, Baricza Pálné - mondotta az ügyész - vállalkozott a csecsemő eltüntetésére, később azonban meggondolta magát. A másik két orvossal szemben bizonyítottnak látja- a királyi ügyész, hogy bünsegédi bűnrészesek voltak a tiltott műtétben. A vád*t egyébként a többi vádlottal szemben is fenntartotta. Lázár Ernő dr., Berinkey Dénes dr. ? Lévai Tibor dr, és a többi védő felszólalása után a blr óság tagjai tanácskozásra vonultak vissza. /Folyt.köv./ P. -mm A RÁDIÓ VEZETŐSÉGÉNEK MEGRÁGALMAZASA MIATT EGYHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK EGY MAGÁNTISZTVISELŐT. A Győzünk cimü röpirat egyik multévi számában élesen támadó hangú cikk jelent meg a Bádió vezetősége ellen, A cikk tartalma miatt Kozma Miklós, a Hádió elnökigazgatója, Ravel Béla, a Rádió ügyvezető igazgatója és ^latky Endre dr., a Rádió müsorigazgatója sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett a cikk szerzője, Schömer Ottó magántisztviselő ellen. A büntetőtörvényszék Vályi-Nagy István dr, biró elnökletével ma tárgy-lta Schömer Ottó bűnügyét. A magántisztviselő elismerte,hogy a cikket ő irta, bűnösségét azonban tagadta, Ludinszky Lajos dr. ügyvéd vádbeszéde után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Schömer Ottót sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és ezért egyhónapi fogházbüntetésre itélte. Az elitélt ós a vád képviselője is megnyugodtak az Ítéletben, tehát jogerőssé vélt. /MOT/ P. — HALÁLOS VÉGŰ TILTOTT MŰTÉT MIATT NYOLC HÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY SZÜLÉSZNŐT. A^büntetőtörvényszék Horváth Ferenc dr. elnöklésével Ítélkező tanácsa ma targyalta Vad Gáborné született Raskovics Irén okleveles szülésznő bűnügyét, A királyi ügyészség vádja szerint magzntelhajtás bűntettét és gondatlan emberölés vétségét követte el azzal, hogy 1938 szeptember 17-én Mátyás Andrásnén husz pengő jutalom ellenében tiltott műtétet hajtott végre, de súlyos komplikációk álltak elő, ugy hogy Mátyásné vérmérgezes következtében meghalt. de később szabad lábra helyezték./ Annakidején Vadnét le is tartóztatták,/A nyomozás során kihallgatták a szerencsétlen véget ért asszony édesanyját, aki előtt Máiyásné halálos ágyán bevallotta, hogy Vad Gábornónál járt és vele végeztette a tiltott műtétet. A bünper főtárgyalásán Vad Gáborné nem ismerte be bűnösségét. Tagadta, hogy nála járt volna Mátyásné, azt hangoztatta, hogy nem is ismeri és sohasem látta őt» Kiderült a tárgyaláson, hogy ugyancsak a vizsgálat sorén az elhalt asszony férje is terhelő v uLlomást tett. Azt vallotta, hogy felesége akkor, amikor már nagyon rosszul volt, levelet küldött vele Vadnéhoz. Ezzel kapcsolatban a szülésznő kijelentette, hogy a kérdéses időben nem volt ottihon, mert állandóan, egész késő estig r^cvir.fKiíTvríTÁR /Folyt .köv./ Sy. ^0