Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-02 [200]
ZU HALÁLOS VÉGŰ" TILTOTT MŰTÉT MIATT ELITÉLTEK EGY SZÜLÉSZNŐT /l. folyt./ Immerblau Kálmán édesanyjánál teljesített ápolónői szolgálatot, tehát nem lehetett otthon délután négy órakor, amikor a férj állítólag a levelet átadta neki, A törvényszék lefolytatta o bizonyító eljárást és több tí»nut hallgatott ki, Immerblau Kálmán igazolta, hogy Vadné édesanyja mellett volt állandóan abban az időben is, amikor az állitólagos levélátadás történt, E ZZ el szemben az elhalt asszony édesanyja és férje ismét terhelő vallomást tett. Az anya szerint leánya halálos ágyán elmondta, hogy Vadné végezte a tiltott műtétet, a férj pedig újból íószletesen előadta, hogy miképpen történt a levél átadása a beteg asszony útmutatása alapján, Mátyásné ugyanis nem tudta biztosan Vadné lakásának pontos címén, de körülirta, hogy melyik házban lakik. Arra is utalt a férj, hogy Vadné egyik leánya nyitott ajtót és csak azután jelent meg a szülésznő s vette át a levelet. Kihallgatták tanúképpen a szülésznő két ikerleányát is, í&ik nem emlékeztek arra, hogy Mátyás András ott járt volna a lakásban. A bizonyító eljárás befejezése után Nuszbek Sándor dr, ügyészségi alelnök fenntartotta a vádat, Földi Dezső dr, védő azonban felmentő Ítéletet kórt azzal, hogy hinos bizonyíték a szülésznő bűnössége mellett. A törvényszók Ítéletében megállapította, hogy Vad Gáborné elkövette a vádszerinti magzatelhajtás bűntettét és ezzel anyagi halmazatban álló emberölés vétségét s ezért nyolchónapi börtönbüntetésre Ítélte, Az Ítélet nem jogerős. /MOT/ Sy, EGY MAGÁNTISZTVISELŐ CSALÁDI BŰNÜGYE, Spillmann István magántisztviselő ellen a kir, ügyészség csalás büntette miatt emelt vádat és ma vonta őt felelősségre Gamberszky Guidó dr.büntetőtörvényszékí egyesbiró. A vád szerint Spillmann a mult év augusztus 2oán egy ismerősétől 49o 'pengőt csalt ki azzal a fondorlattal, hogy elhitette vele, hogy megszerezte a Szent István napi ünnepek idejére jelvények kizárólagos árusitásának jogát, amiből tekintélyes jövedelme lesz. Hivatkozott arra is, hogy gróf Zichy Tivadarral megegyezett és az engedély már birtokában is van^ bár ez nem felelt meg a valóságnak, A vádlott nem ismerte be bűnösségét. Védekezésében elmondta, hogy kezdetben valóban a jelvényekre kérte a pénzt, de később, miután m ezzel kapcsolatos reményei nem váltak be, megállapodott a 1 péns adójával, hogy a felvett összeg kölcsönként fog szerepelni és biztositékül zálogjegyeket adott át. A biróság kihallgatta a beidézett tanukat és dr. Vasváry Jenő kir. ügy© z vádbesaéde után a vád tol eltérően nem csalás, hanem sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek Spillmann Istvánt, akinek büntetését hatheti fogházban állapította meg. Az Ítélet nem jogT erős. /MOT/Sy. ZU SCHVvARTZ ZOLTÁN DR. ÉS TÁRSAI.../a. folytatás./ Hosszas tanácskozás után hirdette ki Krayzell Miklós dr. elnök a törvényszék Ítéletét. A bíróság bűnösnek mondotta ki dr. ochwartz Zoltánt szándékos emberölés bűntettében, magzatelhajtás bűntettének kísérletében, családi állás e.leni bűntettben, háromrendbeli magzatelhajtás bűntettében és kuruzslás vétségében és ezért tizenkét esztendei fegyházra, tizévi politikai $*<?*e»ztésre, valamint az orvosi gyakorlattal való örökre eltiltásra Ítélte,' Giczi Máriát gyermekölés bűntettéért, valamint magzatelkajtás bűntettének kísérletéért kétévi börtönnel sújtotta a törvényszék. Baricza Pálnét a szándékos emberölés bűntettének vádja alól felmentették, de bűnösnek mondották ki magzatelhajtás vétségében, mint bünsegódi bűnrészest és ezért háromhónapi fogházra ítélték, a büntetést azonban az elszenvedett vizsgálati fogsá ggal k itöltöttnek vették, Dr, Török Gyulát és dr. Krausz Józsefet magzatelhajtás bűntettének kísérletében, mint bünsegódi bűnrészeseket mondotta ki vétkesnek a törvényszók s mindkettőjüket egy-egyhónapi fogházbüntetésre ítélte. Lukács Júliát, egyhónapi, Winternitz Mórnét és Spitz LászIónét két-kéthónapi fogházra ítélték tiltott műtét miatt, de az itélet végrehajtását felfüggesztették, /tr\ n x. i_ /T-I
