Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1
1939-01-09 [196]
A TESTVÉRGYILKOSSÁGGAL VÁDOLT FÉLKARÚ (JSAPOBY/ öl/jfÜGYE A TÁBLA ELŐTT« A budapesti kir. tábla dr. Csonka Elemér tanácselnök vezetése mellett^ mai napra tűzte ki annak a rablógyilkos sági bűnügynek fellebbviteli főtárgyalását, amelynek két vádlottja'van; . : Csapody Sándor 4o'éves volt székesfehérvári laptudósító, akinek az egyik karja hiányzik, vádlott tára a pedig ifjú Arany Gyula 22 éves fűszerkereskedősegéd• Elsőfokon a székesfehédrvári törvényszék előtt tartották meg a két vádlott ügyében az izgalmas, drámai jelenetekben bővelkedő főtárgyalást, amely azzal végződött, hogy ifjú Arany Gyulát a rablással párosult gyilkosság bűntettében mondották ki bűnösnek és ezért f életfogytig tartó fegyházra Ítélték. Csapody Sándort a gyilkosságra való felbujtás bűntettének vádja alól felmentették és szabadlábra helyezték, A vádlottak és a nagyszámmal kihallgatott tanuk vallomása alapján a törvényszék Ítéletében a tényállást a következőkben állapította meg: w Székesfehérvárott két szobás lakásában csendes visszavonultsag_ ban egyedül élt a 45 esztendős Csapody Erzsébet.^A házbeliek 1937 december 31-én észrevették, hogy az idős leány napok óta nem mutatkozik. Laka-' sának ajtaja zárva volt. Jelentést tettek e gyanús esetről a rendőrségnek, aajd álkulccsal kinyitották a lakást. A belső szoba padlóján létakartan feküdt Csapody Erzsébet már kihűlt holtteste. Nyilvánvaló volt, hogy a zárkózott természetű leányt valaki megölte, mert a nyakára többszörösen körülcsavart zsineg volt hurkolva. Az is kétségtelennek látszott, hágy a gyilkos az áldozatát kirabolta* A lakást feldúlt állapotban találták és minden szekrényt felfeszitett a tettes és az ott talált készpénzkészletet elrabolta. Megindult a nyomozás* A gyanú éppen Csapody Sándor vallomása alapján ifjú Arany Gyula kereskedősegédre ' terelődött, akit letartóztattak. Ez a fiatal suhanc ahányszor kihallgatták, annyiféle vallomást tett. Az első alkalommal részletes beismerő vallomást tett azzal, hogy bűntársa ügyáltalán nincsen. Rövid idő múlva mindent visszavont. De másnap már újra kihallgatásra jelentkezett s ez alkalommal olyan vallomást adott jegy-" zőkönyvre, amely szenzációs fqrdulattal járt. Arany ez alkalommal újra beismerte, hogy a rablógjllkosságot ő követte el, de azzal mentegette magát, hogy Csapody Erzsébetet a félkarú Csapody Sándor felbújtására ölte meg. Heteken át tartott a rábeszélés - vallatta Arany - amig rászántam magam ' a büncselelemény elkövetésére főként azért, mert Csapody Sándor magas öszszegü vérdijat igért számomra, E vallomás jegyzőkönyvbe foglalása után • Csapody Sándort is letartóztatták, aki méltatlankodva tiltakozott a gyilkosságra Való felbujtás vád *a ellen. Arany Gyula ezt a vallomását sem állta sokáig, hamarosan visszavonta s még később, amikor újra beismerő vallomást tett, hangoztatta, hogy bűntársa nem volt, csak bosszúból húzta te-'1Ü a bűnügybe Csapody Sándort. A törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson ez a vádlott újra beismerő vallomást tett és itt makacsul megmaradt ' amellett, hogy a rablógyilkosságot az áldozat testvérének Csapody Sándornak felbujtúsára követte el, A törvényszéki főtárgyaláson a két vádlott között izgalmas szembesítés folyt le, de ez sem vezetett eredményre, mert mindegyik vádlott megmaradt a maga álláspontján. Kiderült a főtárgyaláson és ezt tényként állapította meg a törvényszék Ítélete is, hogy ifjú Arany Gyula és az áldozatul esett Csapody Erzsébet között a gyilkosságot dulakodás előzte'meg, Csapody Erzsébet a végsőkig védekezett, birokra kelt a merénylővel, akinek a hajába kapaszkodott, azt tépdeste, majd az arcát a körmeivel össze vissza karmolta. De arany Gyula a leány torkára tapasztotta mind a két tenyerét és addig szorította a leány nyakát, amig az meg nem fulladt. Megállapítást nyert,hogy a gyilkos a zsineget utólag a biztonság kedvéért hurkolta a leány nyakára. Mindez a reggeli órákban történt. Arany Gyula nem mert távozni a lakásból, mert felt, hogy meglátják. Ott töitötte az egész naoot•áldozatának Ali « L . /_
