Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-09 [196]

---ZU CSAPODY PELE GYILKOSSÁG »* »/l. folytatás./ , . • f holtteste mellett. Közben Összeszedte a lakásban talált készpénzt* néhány száz pengőt és csak az esti órákban, amikor besötétedett^osont ki az utcára. A legközelebbi vonattál Budapestre utazott és itt éjjeli mulatókban dorbézolt. Másnap a megmaradt pénzből ruhanemüeket vásárolt,'Szilveszter éjszakáján már újra Székesfehérváron volt és Gsapody Sándor ,va 1 amint ennek felesége társaságában szórakozás közben várták az uj esztendőt. Megállapítást nyert a lefolytatott vizsgálat során, hogy a holttest körmei között'hajszálakat találtak s ezek teljesen azonosak voltak Arány Gyula hajával, Érdekes, hogy ez a mindenre kész fiatal kereskedősegéd, le tartóztatása alatt ujabb bűncselekményt akart elkövetni

f Kiüzent a fogházból Csapody Sándor feleségének, hogy hajlandó visszavonni a felbujtásról szóló vallomását, ha fizetnek neki ezért 5ooo pengőt. Mivel Arany Gyula bűnössége a főtárgyalás adatai alapján kétségtelenné vált, a bíróság - mint jeleztük - életfogytig tartó fegyházra Ítélte el. A törvényszék szigorú mérlegelés tárgyává tette Csapody Sándor esetében a felbujtásra vonatkozó vad bizonyítékait. Ereszben megállapította a törvényszék, hogy Arany Gyulának önmagát is terhelő vallomása a felbujtás tekintetében nem fogadható el döntő bizonyítékul. Arany Gyülá már gyermekkorában rossz magaviseletű, durva, lelketlen,tolvaj, hazudozó, léha, élvvágyó, korhely és dologkerüló volt* Ilyen tulajdonságok mellett - mondja az Ítélet - az ő akaratelhatározása egyáltalán nem igényelt felbujtói behatást* Az ilyen ember vallomásának nem tulajdonítható bizonyító erő. A vádhatóság Csapody Sándorral szemben utalt arra is j hogy ez a vádlott a nővérével rosszviszortyban volt, pénzekért zsarolta, ütötte-verte• Széket á tényállításokat azonban a biróság nem fogadta el valóknak, mert a tanuk* akik ilyen értelemben tettek vallomást, minderről csak hallomás utján szereztek tudomást. A törvényszék hivatkozik Ítéletében arra is, hogy a rendőrséget Csapody vezette~Arany Gyula nyomára. Ha felbujtó lett volna, aligha tehető fel, hogy kiQColgáltatta volna bűntársát. A biróság egyébként mérlegelés alá vette Csapody Sándor egyéniöégét, multját

4 életmódját és környezetét és ezeknek alapján úgy találta, hogy Csapodyban " nincs meg a gyilkosságra sem a pszichikai, őem a morális készség. A beszerzett adatok szerint Csapody Sándor puha akaraterőnélküli, könnyen ' befolyásolható, gyenge Ítélőképességű és hiányos műveltségű ember, ezenfelül^alkoholista is'és örökletesen terhelt.'E hátrányos tulajdonságok' ellenére sem romlott, mert vallásos érzületű, aki a család ját'szere tte, arról gondoskodik- rokkantsága mellett is folyton munkálkodik. Gyenge jelleme képessé teszi ugyan kisebb botlásokra, de negyven éves kora ellenére a törvényekkel eddig komoly összeütközésbe sohasem került. Ilyen lel-' k i" összetételű emberben - Jgy szól az Ítélet - hiányzik a hajlamosság arra, hogy ilyen borzalmas bűnt elkövethessen, de teljesen hiányzik a képesség^arra Is, hogy mást rablógyilkosság elkövetésére rábírhasson. A törvényszék tehát felmentette ezt a vádlottat a felbujtás vádja alól mert bűnössége megnyugtató és döntő tárgyi adatokkal alátámasztva nincsen. Az ügyészség fellebbezése folytán igy került ez az ügy a budapesti királyi tábla ele, /Folyt. köv./G..