Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2
1938-12-17 [195]
ZU IBUSZNÁL ELKÖVETETT SIKKASZTÁS/ 3.folytatás/ ; ! .-: A tanübizonyitási eljárás lefolytatása lután a bizonyítás kiogíö zitósére került sor. Tagján Mihály dr., Erdős védője kérte : a törvényszék rend el je? el még más Vanuk kihallgatását is védence -szerepének tisztázására és a védekezés alá^ámasztására» Egyúttal indítványozta, ho/y a bíróság í*lyozze védencét szabadlábra. Kérelme indokolásául felhozta a védő, hogy Erdősnek sikerült álláshoz jutni, amit elsején foglalhatna elKülönben is * mint mondotta a védő - azért, amit tett, még elnyerheti büntetését, ba a bíróság bűnösnek találja, de nyomatékos körülmények indokolják, hogy fogvat^rtása megszűnjön. A törvényszék végzésében több tanú kihallgatását pótlólag elrendelte ée helytadott Erdős szab adlábra he lyezése iránti indítványnak is és elrendelte a vádlott azonnali szabadlábra he lyezését Az uj tárgyalás határnapját a törvényszék hivatalból tűzi ki... ** /MCT/Sy. ~-- ZU ÍTÉLET A MONSTRE NYILAS PÖR BEN /l. folytatás/ 3élja volt a program alkotmányos uton való megvalósítása. Mérlegelte a törvényszék a hungarista mozgalom Írásban megjelent célkitűzéseit is és orra a megállapításra jutott, hogy a hungarista mozgalom alkotmányos uton igyekszik céljait megvalósítani, Ezzel kapcsolatban a vád többek között arra hivatkozik, hogy a hungarista mozgalom tevékenysége során olyan röpiratok jelentek meg, amelyek törvénybe ütköznek és olyan tevékenység herült napvilágra, amely erőszakosságra utal. Becsatolt az ügyészség egy szervezeti utasitást is, amely szerint a hungarista mozgalom katonai ezredek felállításét tervezte, A törvényszék a főtárgyaláson fölmerült adatok alapján a vád állítására vonatkozólag kimondja, hogy a mai politi* kai túlfűtött ^atmoszféra idején nemcsak a hungarista mozgalomnál, de más pártnál Is előfordulj hogy izgató,, lázító röpiratok jelentek meg és megtörtént mér más politikai pártnál is olyan'akció, mely a mozgalmi tevékenység céljából az utcán is megnyilvánult, Ezek a jelenségek azonban önmagukban véve nem bizonyítékok a vád mellett, mert nincsen megnyugtató adat arra, hogy ezek a röpiratok vagy különleges akciók a pártvezetőség tudtával és rendeletére készültek volna, sőt éppen a már emiitett túlfűtött hangulat következtében az történt, hogy a párt keretében csoport aia-kult ki, mely a vezetőség tudta és megkérdezése nélkül röpiratokat adott ki. Az ügyészség által becsatolt szóbanforgó szervezeti utasítás tehát egyáltalán nem alkalmas annak a bizonyít ás ár a, hogy a hungarista mozgalom célkitűzései az állam és társadalom törvényes rendjének e rőszakos felforgatására irányulnának. Az állítólagos katonai szervezkedés ügyét sem vehette bizonyítottnak a törvényszék / az utasításnak errevonatkozó részlete lényeges súllyal nem bir. A védők ezzel kapcsolatban kétségbe vonták e szóbanforgó utasítás valódiságát, de még hogy ha ez az utasítás valódi volna, is, nincs semmi megnyugtató adat arra, hogy annak szerzője n. pártvezetőség tudtával és hozzájárulásával indította volna meg ezt a szervezkedést. Még ha volt is ilyen irányú tevékenység, az csupán egyéri akciónak tekintendő, amely nem alkalmas annak a megállapitására, hogy a hungarista mozgalom, mint politikai alany az alkotmány erőszakos megdöntésére készül. Egyébként is - folytatta tovább az indokolást az elnök ennek a szervezeti utasításnak ügyében külön bűnvádi eljárás folyik,ame^még nem került biról döntés alá, a törvénysz ék tehát nem is mérlegelhette ez utasításban foglaltakat p az ötöstanács pedig a jelen perben ez uta sitás tartalmát bizonyítékul semmiféle irányban nem használhatta fel. Az indokolás további részében az elnök külön foglalkozott a Zi lati S. Lajos soffőr, a pör egyik fölmentett vádlottja által megszervezett tüntető mozgalommal, Kassai Schalmayer Ferenc által kezdeményezett titkas karhatalmi mozgalommal, valamint a Dalbosfalvi Illés által vezetett, részben nyilvános és titkos célokat szolgála karhatalmi alakulat kérdésével. Az elsŐ akciót illetőleg megállapítást nyert, hogy Zilahi és társai mozgalmára a hungarista mozgalom vezetősége nem tudott, A főtárgyalás adatii szerint ez a tüntető mozgalom abból az alkalomból született meg, hogy mg jelent az ismeretes miniszterelnöki rendelet, mely szerint közhivatalnokok bizonyos politikai pártokban nem vehetnek részt. Ennek a nyomán kelet kezett Zilahi és több társa lelkében az ellennatás, ezért határozták el /Folyt.köv./ Ma.
