Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-02 [194]

ZU OTI CSALÁS.../I. folytatás./ Hangoztatta, hogy az OTItnem károsította meg, mert a járulékokat megfizette. Engel Llpótnó ugyanúgy védekezett, mint a férje, 6 is kijelentette, hogy az iratot jogosan irta alá. A tárgyalás során az elnök megkérdezte a fopincórtölí - Maga azt irta a bejelentőlapra, hogy heti 15 pengő fizetést kap, borravalója van és ebédet-vacsorát kap. Hogyan Írhatta ezt, amikor maga fizetett a veradóglősnek havi 60 pengőt? - Én alkalmazott voltam, - felelte a vádlott. - Dehogy volt alkalmazotti - szólt erélyesen az elnök, -5 Milye.; alkalmazott az, aki a főnökének ad fizetést? A bizonyct 6 eljárás lefolytatása és a perbeszédek elhangzása u tán a törvényszék bűnösnek mondotta ki Engel Lipótot csalás, magánokirathamisitás és közokirathamisitás bűntettében és ezért ryolchónapi bör« tönbüntetésre Ítélte, Engel Hpótnét 5o pengő pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az Ítélet nem jogerős, /MOT/P, HÁZASSÁGSZÉDELGÉSI BÜNPER A TÖRVÉNYSZÉK ELoTT. Miklós Müller József ingatlanügynök ellen a királyi ügyészség csalás bú> • tette miatt emelt vádat s ma vonta öt felelősségre Sebők Zoltán dr. bün~ tetőtörvényszéki egyesblró. A véd szerint özvegy Takács Sándornénak házasságot Ígért, azt mondta, hogy vélik a feleségétől, de a költségekre pénzre van szüksége, ezenkívül egzisztencia megteremtéséhez is pénzbeli segitségíe szorul. Az asszony apróbb tételekben, a közös uj élet reményében kilencszáz pengőt átadott Miklósnak, aki azonban igéretét nem váltotta be és a pénzt sem adta vissza, A vádlott ügynök nem ismerte be bűnösségét. Azzal védekezett, hogy sohasem igért házasságot Takácsnénak, a pénz egy találmánya értékesítésére kellett. Az igaz, hogy külenvéltan élt a feleségétől és meg is indult közöttük a válóper, de Takácsnéval kapcsolatban nem gondolt ujabb házasságra. A biró több levelet ismertetett és különösen az egyikben van célzás arra, hogy milyen szándékai vannak Miklós Müllernék, "Az uj élet a maga részére fts a legszebb örömöket hozza meg" irta többekk'özött a vádlott Takácsnénak. - Mit jelentett ez? - kérdezte a biró, - Arra gondoltam, hogy a szabadalommal sok pénzt keresek és a pénz révén jobb élete lesz - hangzott a válasz. - A pénz kellemes öröm, de az életnek nem ez a legszebb öröme jegyezte meg Sebők biró. - Én a pénzre gondoltam, - maradt meg vallomása mellett a vádlott. Megidézte a törvényszék a főtárgyalásra özv. Takács Sándornét is, aki azonban beteg és égért nem jelenhetett meg. Az eljáré bíró ugy határozott, hogy még egy tárgyalási napot kitűz és ha az asszony betegsége miatt erre sem Jöhetne'el, a bíróság a lakásra vonul ki és ott hallgatja ki a sértett asszonyt, A mai tárgyalés ezzel be ís fejeződött, /MOT/ Sy.