Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-02 [194]

—I A KUTYAFOGATÁN KOCSIKÁZÓ KOROM BÁCSI ÚJRA ELVESZTETTE TÍZEZERPENGŐS KÁRTÉRÍTÉSI PERÉT, Érdekes alakja a pesti utoának Kcrm báoei, aki beteg lábait nem tudja használni, ezért állandóan .„foga ton jár. Ez a fogat tulajdonképpen gumikerekes talyiga, amelyet « g*zdáju szines zászlókkal diszit. Ez a közlekedési alkalmatosság arro

x nevezetes, hogy nem lóerőre berendezett motor és nem is kézi erő hajtja, hanem két idomított kutya húzza és igy nyargalászik Korom báesi Budapest utcáin. E kutyafogaton közlekedve intézi ügyes-bajos dolgait, főként azt a perét, amelyet óvek óta folytat egyrészt Budapest székesfőváros közönsége, másrészt három fővárosi alkalmazott ellen. A pert Korom bácsi, illetve hivatalos megjelölés szerint Korom József volt gazdatiszt, pestszenterzsóbeti lakos mint felperes indította tízezer pengő tőke ós járulékai iránt. Először a fővárost vonta alperesként perbe, majd azután Farkasföldi István székesfővárosi műszaki tesztet, továbbá Moharos József és Kátai József fővárosi altisztek ellen nyújtotta be a tizezerpengős keresetét. Ebben Korom a követelését a következő tényállításokkal indokolja; Budapest székesfőváros határában - mondja a kereset - a forradalmat követő lakásínség idején kunyhók és lakógödrök épültek. Ezeknek az építését a főváros tűrte, ugy hogy később az igy emelt kunyhók a rendes forgalom tárgyát képezték. Korom J

ózsef is vásárolt itt egy telket, amelynek negyven négyszögöl volt a területe és arra téglából házikót ópitett magának. Ebben lakott, azonban 1931 év folyamán hatósági eljárás indult ellene s elrendelték az építmény lebontását, 1932 október 15*»én le is bontották ezt a házikót, a benne lévő ingóságokat elvitték egy városi épület udvarára, ahol beraktározták. Azt állítja Korom József, hogy a fővárosnak nem volt joga az építményt lebontani, mert az elfoglalt telekre Ő már birtokjogot szerzett, ugy hogy a fővárosnak előbb birtokpert kellett volna ellene indítani. De panaszolja keresetében Korom bácsi azt is, hogy ingóságainak beraktározásánál az alperesként perbefogott fővárosi alkalmazottak gondatlanul jártak el, igy megsemmisült sok holmija, ezek között egy igen értéke autogramm-gyüjteménye, feljegyzései ós könyvei is. Mindezekért követeli az alpereseken a tizezerpengős kárát. Dr. Balogh Árpád budapesti kir. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson a perbefogott alperesek a kereset elutasítását kértéiős azzal védekeztek, hogy ők a lebontás körüli teendőket ós az ingóságok beraktározását hivatalos utusitás alapján teljesítették. Tagadták, hogy jogellenesen vagy gondatlanul jártak volna el az ingóságok beraktározásánál. Kérték, hogy a biróság szerezze be azt a korábbi pert, amelyet Korom József a főváros ellen inditott ugyanezen ügyből kifolyó lag, E biróság be is ezerezte ezeket a peres aktákat, amelyekből kiderült, hogy Korom József kihallgatása során elismerte, hogy a szóbanforgó házikót a főváros engedélye nélkül építette fel. Kiderült az is,hogy mindössze pár hónapig használta a felperes ezt-a házat, tehát birtokpert nem kellett indítani, mert ennek csak akkor volna helye, ha a békés birtoklást egy évet meghaladó időn át gyakorolta volna. A biróság egyébként a peres felek által hivatkozott tanukat is mind kihallgatta, akik arról tettek vallomást, hogy az alperesek az in« góságok beraktározásánál Is kellő gondosság kifejtésével jártak el.De vallomás hangzott el arról is, hogy a felperes ingóságainak átszállítása napján egyes ingókat elvitetett, tehát módjában lett volna egyéb holmijait is uj lakhelyére szállítani. Ilyen körülmények között a törvényszék felperest keresetével mind a három alperessel szemben elutasította és mint pervesztest 7oo pengő perköltség megfizetésére kötelezte. /MOT/