Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-01 [194]

TILTOTT MŰTÉT ÉS KURUZSLÁS MIATT HARMADFÉLÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY ORVOST. Dr. Faith Alfréd orosházi orvos ellen magzatelhajtás Büntette miatt bűn­vádi eljárás indult. A lefolytatott nyomozás alapján az ügyészség vádira­ta értelmében a gyulai klr. törvényszók kétrendbeli magzatelhajtás bün­tette, éle ezenfelül kuruzslás vétsége cimén io felelősségre vonta. A tényállás szerint dr. Faith Alfrédet fölkereste egy szobalány, aki sirva kérta az orvost, szabaditsa meg a szégyenétől, mert menyasszony és ha kiderül"felöle a baj, vége lesz a házasságnak. Egy másik esetben egy fér­jes asszony kérésére végzett az orvos tiltott műtétet. A törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott orvos' azzal védekezett, hogy egyik nő sem volt áldott állapotban éB tagadta, ' hogy tiltott műtétet végzett volna rajtuk. De kiderült a főtárgyaláson, hogy a vádlott orvost már korábban elitéltek hasonló bűncselekmény miatt és épp ez "az előző ügy okozta azt, hogy az orvoafc annakidején nem is vet­ték föl az orvosi kamarába. Ilyen körülmények között nem is'volt jogo­sult a vádlott orvosi gyakorlatot folytatni. Az ügyészség ezért emelt ellene kuruzslás cimén~is vádat. A főtárgyalás adatai alapján a biróság bünösnek~mondotta ki az orvost a terhére rótt cselekmények elkövetésé­ben és ezért összbüntetésül kétévi és hathénapi börtönre Ítélte el. Sú­lyosító körülményként mérlegelte a vádlott terhére a'biróság^ hogy ha­sonló cselekmények miatt'már büntetve volt és azt"is, Rogy aá egyik vád­bell esetben ugy járt el, hogy a nő életét Is veszélyeztette, inert az asszony fertőzést fe&pőtt és csak hosszas, szakszerű, orvosi kezeléssel lehetett elhárítani áz asszony halálát. A szegedi klr. ítélőtábla'hely­benhagyta a törvényszék ítéletét. Felkerült az ügy a kúria elé Is, ahol dr^ Bolla Árpád tanácselnök"vezetése mellett tárgyalták az ügyet. Dr. Aczél Imre klr. Korona ügy észhelyettes felszólalása után a bejelentett semmisségi panaszokat a kúria elutasította és így az orvos harmadfélévi börtönbüntetése jogerőssé vált. /KOI/ G, "MUNKATÁBOR BELÜLRŐL". Lendvaj László ez év február havában "Munkatábor belülről" címmel cikkét adott le^ amelynek tényállításait egy másik folyóiratban megjelent köz­leményből vette át és azokat bizonyos megjegyzésekkel kisérte. A kir. ügyészség eljárást Indított Lendvai ellen a magyar állam és a magyar nem­zet megbecsülése ellen elkövetett sajtóvótség cimén^ mert bántóan támadó tenorban'kritizálta a munkatáborok világnézetét, azok szervezetét és kí­méletlen^ éles támadásban részesítette a táborokban lévő egyetemi ifjú­ságot is.^A büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyalás után LendVai Lászlót fölmentették a nemzetrágalmazás vádja alól olyan indokolással, hogy a közlemény nem vonatkoztatható az egész magyar ifjúságra, hanem csupán a munkatáborokban résztvett töredékre. Az ügyészség fellebbezése folytán a budapesti kir. ítélőtábla Almássy-tanácsa tárgyalta ezt az ügyet, ahol a~kir. főügyészhelyettes felszólalásában előadta, hogy ha nemzeírágaImazást a vádlott terhére meg­állapítani nem lehet, afekor a tettazonosság folytan fönnáll aTiivatálból üldözendő rágalmazás sajtóvétsége. A tábla azonban a törvényszék felmen­tő ítéletet helybenhagyta, mert a munkatáborok ifjúsági csoportja nem azonos ithato a magyar állam "egyetemével, Rágalmazást sem állapíthat meg 4 í,?*' " mo^ja az ítélet - mert erre a vádra felhatalmazás, illetve indítvány nincsen. A főügyészség a fölmentő ítélet ellen semmisségi pa­naszt jelentett be a kúriához. /MOT/ G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom