Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-08 [190]
— PERES BlNYODALMAK AZ ELADÁSRA ÉPÜLT BÉRHÁZ KÖRÜL. Rothauser Lajos és József budapesti bejegyzett építőmester cég 1931 év folyamán a Róna-utca 198 szám alatt kétemeletes bérházat épített. Ezt az ingatlant elkészültekor eladták özvegy gróf Széchenyi Aladárné földbirtokosnak 18o»ooo pengőért. Két esztendővel ezelőtt a kerületi elöljáróság olyan véghatározatot hozott, amelyben megállapította, hogy ez a Róna-utca 198, szám alatti ház nincsen rendel tetősének meg felelően jókarban tartva, mert a második emelet feletti mennyezet leszakadással fenyeget, az első emeleti mennyezeten is komoly repedések mutatkoznak. Éppen ezért az elöljáróság felhívta a háztulajdonost a meajjyezetek kicserélésére, továbbá mindazc^ teendők elvégzésére, amelyek a bérház jókarba helyezéséhez szükségesek, Elrendelte az elöljáróság az épületnek statikus mérnökök által leendő megvizsgálását és az erről szóló jelentés bemutatását. Gróf Széchenyiné ezek után levéllel értesítette Rothauserékat, hogy az 1931 év végén létrejött adásvételi szerződést felbontani kívánja ős a vételárat visszaköveteli, Rothauserék azonban ehhez nem járultak hozzá^ hanem a központi járásbíróságnál előzetes szakértői szemlét kértek a:inek megállapítása iránt, hogy a házon talált hibák miokból keletkeztek, helyrehozhatók-e és a jovitás befejezése után változik-e a ház hasznavehetosége és értékállósága, A járásbíróság a szemlét elrendelte és foganatosította. De ezzel egyidejűleg Rothauserék az elöljáróság által elrendelt munkálatokat megkezdették és be ls fejezték* Dr* Móric Sándor budapesti kir* törvényszéki bi ró előtt tárgyal ták az adásvételi szeraődés hatálytalanítása iránt indított pert. Itt a grófnő ügyvédje azzal érvelt^ hogy az alperesek az adásvételi ügylet meg* kötésénél megtévesztették $ grófnőt^ mert rosszhiszeműen elhallgatták az épület rejtett hibáit* Rothauserék ezzel szemben a kereset elutasítását kérték és azzal érveltek, hogy a per megindítása előtt önként felajánlották a hibák teljes helyreállítását és azt foganatosították is, A törvényszék beszerezte az előljárósági és az elSzetes szemlén felvett hivatalos iratokat, továbbá a különböző szakértői jelentéseket. Ezeknek áttanulmányozása után a biróság özvegy gróf Széchenyi Aladórnét keresetével elutasította és mint pervesztest 272o pengő perköltség megfise tésérBv.kötelezte. Az Ítélet i ndokolása hivatkozik arra a jogszabályra, amely szerint az adásvételi szerződés csak lényeges és helyre nem állitható hiba fennforgása esetén bontható fel. Ha a hibák kijavíthatok, akkor a hiányok utólagos pótlása mellett a szerződés érvényben marad f mert a vevőt nem lehet feljogosítani arra, hogy reparálható hibák ürügye alatt a szerződés kötelezettségei, alól kibújjon, tikintettel arra, hogy a felmerült lényeges hibákat az alperesek megfelelően kijavították és pótolták, úgyannyira, hogy a bérház e javítások révén most jobban jövedelmez, mint az adásvételi szerződés megkötésekor. Megállapította a törvényszék, hogy a felperes I80.000 pengőért drágán vásárolta meg a szóbanforgói ngatlant, Drágán azért, mert az 1931 év nyarán bekövetkezett bankzórlat utáni hónapokban az ingatlanok ára lement s a bérház reális értéke lőo.ooo körül mozgott a szakértők véleménye szerint, Igy könnyen érthető - mondja az Ítélet - hogy a felperes szabadulni kivánt éttől a szerződéstől, azonban a biróság ebből a célból segítséget nem nyújthat. /MOT/G.
