Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-15 [190]
—-A PÁZMÁNY P'V TEDOMÁlPfEGYETEM PÁZNŐNY EB>EE. A Bud ap -stí Királyi P" z 'ny Péor Tud om ány o gye töm szombaton fái 2 árakó? tartotta szolc \sos 'vi P 'zmány-ebégét a Gellárt-szMl.', emeleti Dünatermé ben. Az asztalf&'n helyet foglaltak Verebély Tibor ezlclei rektor mellett Karafi'th J e no f őoolg.-'rmescer, Szily Kálmán 'ŐL lem titkár, Kornis Gyula, a képviselőház elnöke, Stclpa József államtitkár, Pi.ílel-Sz áathó Endre miniszteri tanéSosos az e'gyetemi főosztály vezetője és ; 'llder Gyula, a Műegyetem rektora. Résztvettek az ebéden: Angyal Pál, M.fm Lajos, Bakay Lajos, Bal 's Károly, Baranyay Jusztin, báró Brandensteln Béla, Császár Elemér, Eckhardt Fereno, Gorevlöh Tibor, Orosz Emil, Gajzágó László, Hajniss Elemér, vitéz Hajnal Imre, Hekler Antal, Illés József, Luki'nich Imre, Mogyary Zoltán, Nékem Lajos, Pastelner Iván, Pataky Arnold, Schűtz Antal ? Szandtner Pál, Szldlts Károly, Tomcsányi Móric, Zserabery István és még sokan m'.sok. Az ebéd vége felé Verfebély Tibor rektor emelkedett szólásra. A magyar nemzet életében három sorsdöntő fordulat volt* Kilencszáz évvel ezelőtt °zent Is tv '.n a taagyar lelket n>>y tudta uj erőkifejtésekre áa mun!: ár- ösztökélni, hogy Idegenből vett eszméket f : itetett át a magyar földbe. H.'romsz 'z évvel ezelőtt Pá.zmány Péter magypí' egyetemet alapított, ho y a. magyar kultúra fejlesztésével tudja nemzetét a fenyegető török veszedelem ellen felvértezni. Husz esztendővel ezelőtt is Keletről jöttveszedelem fenyegette a magyarságot, amikor :lére állott Horthy Miklós ás szembe sz llv a a. veszéllyel uj ' létnek ind ltotta el nemzetét. Szent Isevén évében, Pázmány Péter emlékét Idézve ürítem poharam Horthy Miklós k o rm ' ny z ó u r r a • Verebély Tibor pohárköszöntője után Vámos sy Zoltán, az orvoskar tejára mondotta el ünne pl beszédét. Pázmány Péter vezérelve - m oxid ott a - mindig a nyílt szinteség volt. Nevéhez az e llenr ef orrc •' c 1 ó megiöditása és küzdelme fűződ ik. Midőn alakját bir'.lóm, protestáns létemre ls Rómán Bálint szavai lebegne';: elottemí a XVII. századbeli vezér személyiségek előttem nem m -sokk mint n gy magyarok* Az a tény, hoey protest ns létemre engem biztak meg a Pázmány Páter-ebéd Ünnepi be SÍ; ''dériek megtartásával, ékesen bizonyltja, hogy Pázmány Péter alakja minden magyar ember előtt - vall éskülönbbs égre való tekintet nélkül - az idők fölé emelkedve t Űrt éneim} jelentőséget Mint ahogy az éhező szervezet mindjén energiakészletének fel** 'löd z ás áv el védi az agy erőforrásait, ugy a nemzet is romlása idején kultúrát igyekszik fenntart ni minden erejével, mert uiudja, hogy csak ebbel fakadhat uj erő ia 'uj élőt • Pőznny is jol tudta, hogy a nemzeti kultúra épitl a nemzetet, különö: en pedig a magyar nemzetet, anelynek '-irténelmi sorsa az, hogy - mint Pázmány mondotta - "Az oltalomtól any-;y 11 kell félnie, mint az ellens gtol" . A lelki erőn akart Pőzm'ny segíteni, bámulatos magyar érzékét meggy iző logikája^ európai müve.:.tségéb nemcsak a katolikus eszme szolgálatára, hanem neggnemzeti őrzéseinek kifejezésére ls - _*v*használt a r Leveleit kivéve mindig magyarul irt és beszélt. Nemcsak kábllkus, hanem magyar kulturális és nemzeti köztud °tőt teremtett. A vallás mellett mindig magyar hazájáért is küzdött. Pázmány nagy államférfiú is volt, mint Kornis Gyula Írja re la: "akarat zseni, homoactlvus, aki a kérdések megoldásánál a leggyorsabb utat vásztjat a cselekvést" Minden elejét a cselekvésre tudta koncentrálni. Munkabírása hallatlan, mert szervező e re je is páratlan • 'Pázmány Péter alakjának elemzése kézben kőt ma élő államférfi jut eszünkbe* A Pázmány Péterrel adott előbbi jellemzés szinte teljesen rá illek ezekre. Ami nem s ik. rülhe tet Pázmánynak, mert már'csak száz évvei hazája feldarabolás után foghatott gigászi műnkéj'hoz, - az teljes Új értékben sikerült ezeknek: letörni és kiűzni hazájukból az;egész Euróf j pát fenyegető bolsev izmust ős újra tiszteletet és e gyejirangus égőt szerez// ni nemzet"knek. H /Folyt. kcv./.
