Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1

1938-10-15 [190]

i I:B E K /A Pázmány Péter egyetem Pázmány-eb )d je. Folytatás 1,/ Eszköze ik is hasonlóak voltak. A mai vezérekzmék sem erő­szakra t ám szkodva jutottak d i ad alt- a, hanem az értelem és belátás, az egyénnek a közérdekkel való egybeolvad ás a utján, A szellemi és lelki erők voltak azok, amik az olasz és német népet egy táborba tömörítették, Páz­mán, Péter is igy "kart hazája sorsam javítani és a két nagyhatalom kö­zött Örlede nemzet egységét újra megteremteni. A pogány veszedelem ellen küzdött magyar hazája és a nyugati kultúra védelmében. A szuhok ezután párhuzamot vont Pázmány és nagy ellenfele, Bethlen Gábor között. Titán! küzdelem volt köztük - mondotta - de mégsem voltak idegenek egymáshoz, amit sürü levelezésük bizonyít. Ellenfelek voltak, de nem ellenségek, mert mindkettőjükben a magyarság érzése ural­kodott. Vámossy holtán ezután részletesen ismertette a Bethlen Gábor által 11 zenhárom évvel a Pázmány-féle egyetem létesítése után alapított gyulafehérvári egyetem történetét, amely - mint mondotta -, a nagyszom­bati egyetem mellett a magyar kultúra keleti fellegvára volt• Ez az egye­tem az idők folyamán igen sokat küzdött, rcig Pázmány nagyszombati egye­teme nem ment át annyi viszont agságon• Egyetemünk ünnepi évfordulója alkalmából ne feledkezzünk meg a keletmagyarság erőfeszítéseiről, mert Sárospatak, Debrecen, Nagy— enyed egészítették ki azt a nemzeti kulfcurmunkét, amelyet a nagyszom­bati egyetem és a többi nyugati kulturális intézményeink terjesztettek. A nyugati ós keleti kultúra harcosai nem ellenfelek, hanem munkatársak voltak, a katolikus ós protestáns kultúrának meg kell férnie egymás mel­lett. Pázmány munkájálban errenézve a legszebb példa áll előttünk. Vámos sy Zeit ám ezután a színez üst ősi Pázmány Páter serleg­ből ivott a hagyománynak megfelelően. .- : . Az ebéd résztvevői Vámossy Zoltán beszédét nagy tetszéssel fogadták és meleg tapssal ünne­pelték szónoklatának elhangzása után. /MOT/Sze• TÖRVÉNYSZÉK /Zu: Zslrnagykereskedok bűnügye. Folytatás 1./ - A vádlottak azok közül valók, akik nem éreznek együtt a nemzettel és a magyar társadalommal. Akiknek a haza sorsa nem fáj, akiknek tnlndegy, hogy kié lesz e nemzet ezeréves, már annyiszor magyar vérrel áztatott szent földje, mert hitvány anyagi számításukat megtalálni re­mélik függetlenül attól, hogy kié e föld. - A királyi törvényszék - szel tovább az indokolás - kereste os kutatta azokat az inditóokokat, melyek a vádlottak cselekményének ténybeli vagy lélektani okaira fényt deríthetnének, de nem talált mást, mint a kizsákmányoló kapzsiságot és a megzavarodottságban való konjunk­turális haszonkeresést o A súlyosbító körülményei; mellett enyhítő körül­ményként csak a vádlottak büntetlen előélete jöhetne figyelembe, de te­kintettel életvls zonyalkra, a legteljesebb polgári jólétet bizonyító és biztosító anyagi körülmény elkre, a büntetlen előéletnek különösebb jelen­tőséget a törvényszék nem tulajdonított, mert ilyen körülmények között ez a büntetlen előélet nem érdem. Hogy_ a nemzetet aléltságba újból senki ne sülyeszthesse, hogy 8 nemzeti erek összefogását többé semmi ne zavarhassa, hogy az eset- • leges külső ellenség mellett a rendé:, és a. fegyelmet bomlasztó és itt lappangó belső ellenség újból fel ne üthesse a fejét: ezért találta a törvényszék indokoltnak a vádlottak bűnösségének megállapítása mellett példás büntetés kiszabását, - fejeződik be az Indokolás • Az Ítélet kihirdetése után a vádhatóság képviselője ind itt ' • nyozts, hogy e törvényszék a jelenleg is let art ózt at ás ban léve Frledman i Sándort tartsa továbbra is fogságban, a szabadlábon lévő Priedmann hóra pedig azonnal tartoztassa le, tekintettel a reá kiszabott súlyos bünte­tésre. Priedmann Mór védője ezzel szemben orvosi bizonyítványt csatolt be, mely szerint védence olyan súlyos beteg, hogy a. fogság életveszélyes lehet számára. tflL /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom