Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-12 [190]
QRoP KLEBELSBERG Külíó OR&ZüGOS EMLÉKBIZOTTSÁG. EIILÉKuLÉSE, A Gróf Klebessberg Kunó Orsz a gs emlékbizottság néhai grofKlebelsberg Kunó elhunytának hatodik évfordulója alkalmából szerdán délután 5 órakor a Ma r gyar Tudományos akadémia üléstermében emlékülést tartott. Az ülésen megjelentek: Balogh Jenő, gróf Károlyi György, gr'f Széchenyi Károly, Hóman Bálint, Kornis Gyula, Ugrón Gábor, Praznovszky Iván, Petrovics Elek, Scltovszky Tibor, Preszly Elemér, Walder Gyula, Petri Pál, Luklnich Imre, Kertész K, Róbert, Pálffy József, Imecs György, Kultsár István, Szukováthy lenre, Sldló Ferenc, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Bakay Lajos, Hültl Dezső, ' Hültl Hümér. és még sokan mások a tudományos és j kz ülésterem első padsorában helyet foglalt gr'f Klebelsber Kunó özvegye. •' közélet előkelőségei közül. Kornis Gyula társelnök az ülést a következő beszéddel nyitotta meg: - Igen tisztelt Emlékbizottság 1 Gréf Klebelsberg Kunó egyik beszédében a nyilvános élet embereit két típusba sorolja: az agitátorokéba ós a konstruktorokéba. Az egyik a szép szánoklásb an, s terméketlen retorikában éli ki m^gát, s ha. tettre kerül a sor, nem azon töri a fejét, Hogyan fogja meg a dolog végét, hanem mindjárt azzal kezdj Íj hogy miért nem lehet valami b megvalósítani. A másik, az alkototipus a magyar sors kérdéseibe öntudatosan és tervszerűen, buzgó ós koncentrált munkával vág bele,^hogy meg is oldja őket. Klebo&sberg ugy látta,hogy a magyar nemzetnek fényes tulajdonság áj mellett megvan az a gyöngéje, hofjy nérszerübb szemében a szépszavu, de tehetetlen agitátorok, mint 8 kofe • .truktorok. A história később zavarban van ezekkel a maguk korában naf gy .on népszerű emberekkel, nem tud velük mit kezdeni, mert hogyha a j történet retortáján egyéniségüket és életmunkájukat lepároljuk, a folyamat után nem marad belőlü-k jóformán semmi , "\% igazán konstruktív egyéniségek ellenben - mondja az élesszemü kultuszminiszter - életükben minálunk igen sokszor nem tudnak népszerűvé válni," Klebelsbergnek ez a pesszimista felfogása ugylátszlk heves politikai küzdelmei közepette alakult ki, de sajátmagára nem alkalmazható. Nagy alkotó volt, s a nemzet zömének szemében népszerű ls. Ennek legfényesebb bizonyítéka az n hatalmas emlékmű, aaely a Duna partján, a főváros legszebb pontján, alig pár évvel halála után a társadé lom áldozatkészségéből már hirdeti h Ihatatlan érdemeit és dicsőségét, A nemzet érezte, hogy történeti életének legsúlyosabb idején benne páratlan teremtő lendületű és munkabírású, kivételes világmüveltségü, B nemzet megújhodását termékeny ' gondolatokkal és reformokkal előkészítő államf érf iut kell tisz- . telnie, aki ki tudja t-^pog^tni z e gyes társadalmi rétegek művelődés 1 szükségleteit, ezek kielégítésére meg tudja szervezni a. megfelelő intézményeket, s ezzel megveti a továbbfejlődés szilárd alapjait, - Boldogan jelentem e tisztelt Emlékbizottságnak,hogy a nagy kultuszminiszter szobrát Grandtner Jenő szobrászművész remek alkotását a Kormányzó ur jelenlétében október 16-án déli 12 órakor leplezzük le. Ugyancsak örömmel jelentem, hogy a. gróf Klebelsberg Kunóról szóié emlékbeszéd eket és megemlékezéseket egy 358 lapra rugó kötetbe fogi la.ltam össze. Abban a biztos hitben, hogy a. nemzet kegyelete és hálája az idők folyamán egyre fokozódni fog nagy fia iránt, a T.Emlókbi- i zottság ülését, megnyitom. Az elnöki megnyitó után Lukinich Imre dr. egyetemi tanár mondott emlékbeszédet. - Hat esztendeje annak - mondotta - hogy gróf Klebelsberg Kunót elvesztettük. Az a könyv, amely gróf Klebelsberg Kuné emlékezete clm .1 tt látott napvilágot, bizonyltja, hogy Klebelsberg azok . K5zé a nemzeti értékek közé tartozik, akiknek alakját és munkáját meg^ tartotta az idő s Klebelsberg alakja nem ment feledésbe, az idő pedig, amely mindazt, amiből hiányzik az igazi erkölcsi érték és komoly tartalom, i elsodor jaj Klebelsberg alakját megőrizte az utókor számára,' fi /folyt, köv,/
