Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-12 [190]
/A gróf Klebeleberg-Emlékblzottság ülései Folytató s.l./ Neve egy olyan államiérfiunak típusát jelenti a mai magyar köztudatban, akinek egyéniségét a magyar .nemzet érdekeinek áldozatos és önzetlen szolgálata egészen betöltÜ Ö a trianoni Magyarország Széchenyije, akivel egyébként meglepő lelki egyezéseket mutat* Mindkettőben egyaránt megvolt a pihenést nem ismerő alkotásláz, a nagy'képzelötehetségj a csodálatos problémameglátás és a kitartás szívósságáé Mindkettőjük életpályáját pálmák és tövisek á zepólyezték. Meg vagyunk győződve arról, hogy gróf Klebelsberg működésének magyar kultúrtörténeti Jelentősége éppanugy fog élni az utánunk következő nemzedékek lelkében, mint -'hogyan gróf Széchenyi is elfoglalta a sokéig vitatott első helyet a magyar köztudatban. Az az emlékkönyv is, amelyről az előbb szóltam, mnak bizonysága, hogy Klebelsberg elindult a halhatatlanság utján. Gróf Klebelsberg kivételesen nagy egyéni kiválóságára már akkor ráterelődött a figyelem, mikor a háború alatt mint államtitkár megteremtette a konstantinápolyi magyar történelmi intézetet. 1916-ban a Magyar Történelmi Társulat elnöke lett. Ebben az i'őben történetíróink érdeklődése szinte hagyomány szerűen a magyar középkor felé fordult. Kiebelsoergnek ezzel szemben az volt a meggyőződése, hogy a középkori történelem müvelése bármilyen értékes is tudományos szempontból, nem érdekli a társadalmat. A történetkutatás súlypontját szerinte a közelebbálló újkori ás leguj abbkorl magyar történelemre kell át he ly e zn i • Arr a a z e s he tőségr e k ell számi t a nl, - mint mondot t a - hogy valamikor még szükség l ehet gjj a gyar o r szá g tört éneti 1 geny e lnek tudom a- _ * ny ós bizonyítására és az __el'sz"akltotT ros z ekre ""val ó törtonetl jogok történeti forrásokon al ?"pulo Igazolására. A hazugságokra épített tria noni béke állandóságai b an egy pillanatig "sem hitt, éppen ezért a. viszonyl agos béke évelt a tudományos fegyverekkel majdan végzendő uj honfog 1 a lás e 1 ó k 5 i z 11 é s e r e "a "k" a r t a f or d i t an 1. Kezdemeny'ezésére megInóul az a hatalmas vállalkozás, amely Magyarország ujabbkorl történeti forrásai cimet kapott. Ugyancsak ő indította meg gráf Széchenyi István irodalmi hagyatékának kladását és ez a hatalmas munk a még ma is folyik. Klebelsberg bölcs eiőlelátással azonban gondoskodni kívánt az utánpótlásról, r nevelői munka áll*ndós 11ásáró 1, tehát a jövőről is o Kultúrpolitikájának másik nagy iránya a magyar ifjúság gondos előkészítése a jövőre. Nemcsak a történetírói nemzedék folyamatos fejlődését akarta biztosítani, de tekintettel volt a legkülönbözőbb életpályákra is. A magyar ö s z t önó 1 j ügy n e k a maga nejében páratlanul álló szervezete, mely a magyar Ifjúság számaira lehetővé tette és teszi a külföldi egyetemek, könyvtárak, kutatóintézetek közvetlen és tartós megismerését /bácsi, berlini, római kollégiumok, francia, anyol, amerikai ösztön ijak, stb./ már kezdi megteremni gyümölcseit. Elértük a külföldi tudományos kapcsolatok kimélyitését. A közelmúlt hetek izgalmas történetéből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy B külföldön tudnak rólunk, ismernek bennünket és vmnak barátaink. Klebelsberg Kunó gróf fáradságos és önfeláldozó munkájának eredményei már mindenütt mutatkoznak. Az a művészi emlékmű, amely az Eskü-téren, a Duna mellett emelkedik, figyelmeztetni fogja az utánunk jövő nemzedékeket, hogyan kell szolgálni a magyar hazát. Elmúlásnak hatodik évfordulóján adjunk hálát az isteni gondviselésnek, hogy gróf Klebelsberg Kun ót adta nekünk. Lukinlch Imre emlékbeszéde után az 1938. évi Klebclsoergemlékdij odaítélésére került sor. Az emlékdijat, amelyet minden évben' egy negyven éven aluli Író, vagy történetíró kap meg, az idén T a másl Áron székely iró nyerte el. Az ülés ezután tudomásulvette a Klebelsberg Kuné rryyóf szobráról, továbbá a "gráf Klebelsberg Kunó emlékezete" elmü könyvről tett jelentéseket. Kornis Gyula elnök ezután -az ülést Vasárnap,október 16-án déli 12 órakor lesz a Kormányzó jelenlétében gráf Klebelsberg Kunó emlékszobrának leleplezése az Esküy- téren .Emlékbeszédet mondanak: Kornis Gyula, gróf Teleki Pál kultuszmi,j niszter és Szendy Károly polgármester. /iu0T/Sze„
