Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2
1938-05-16 [181]
DR. RIEGLER BERNÁT ÜGYVÉD RÁGALMaZÁSI PERE. Ma tárgyalta a büntetőt örvény szék KovácB Miklós dr. biro elnökletével Riegler Bernát dr. ügyvéd rágalmazási perét. Riegler Bernát ellen a királyi ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt emelt vádat, mert a vád szerint az ügyvéd 1937 július végén, vagy augusztus elején egy telefonbeszélgetés során Zsitvay József nyugalmazott tábornokról olyan valótlan tényeket.állított, amelyek valóság eseten a nyugalmazott tábornokot közmegvetésnek tenné ki és alkalmas lenne bűnvádi eljárás megindítására, Dr, Riegler Bernát a nyugalmazott tábornok., sógornőjével, Derka Rudolfnéval beszélt telefonon és a vád szerint többek között a következőket mondta: - Jobb lesz. ha hallgat a tábornok ur es nem szellőzteti Ardo Zsigmonddal való barátságát, mert Ardóval Nyitrán a háború alatt, amikor a bankár gazdasági tiszt volt, együtt manipuláltak. A mai tárgyaláson Rigler Bernát dr,' tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy beszólt ugyan Derka Rudolfnéval, a nyugalmazott tábornok sógornőjével, de az inkriminált kijelentéseket nem tette meg. Tanuként hallgatta ki a törvényszék Derka Rudolfnét, aki többek között a következőket vallotta' - Ardó Zsigmond bankár öngyilkos lett. Még korábban a fivérem 52000 pengőt- á nővérem, Zsitvay Józsefné pedig 3o,ooo pengőt helyezett el a bankárnál, aki ezt az összeget nem tudta kifizetni. Azért,lett Ardó öngyilkos., mert'pénzügyi nehézségek közé jutott. Testvérem és sógorom nyaralni voltak,'nem tartózkodtak Budapesten s én. mint a megbízottjuk, tárgyaltam arról, hogy a hagyatékkal mi lesz, Ardó bankár kisasszonyától megtudtam, hogy Riegler Bernát dr, 12ooo pengőt zsarolt ki a bankártól. Egy valutaüggyel kapcsolatosan zsarolta Riegler Bernát dr, a bankárt, aki hetenként szaz pengőt fizetett néki a hallgatásért. Azt is megtudtam,hogy Ardóhoz más pénz. mint fivérem és nővérem pénze, hosszú ideig nem folyt be. tehát az ő pénzükből fizetett az állandóan renyegetődző Riegler Ber*. nátnak összesen 12ooo pengőt. Tárgyalások folytak köztem és Riegler Ber_ nát között arról, hogy fizesse vissza a kizsarolt pénzt a testvéreimnek, Riegler Bernát dr, azonban csupán 3, illetve'5ooo pengőt kinált fel s' ezt az összoget a testvéreim nem fogadták el, polgári pert inditottak. Ilyen előzmények után történt, hogy egy alkalommal Riegler Bernát telelte non felhívott a lakásomon és fenyegetődzött: jó lesz abbahagyni a manővert. Meggyanúsította a sógoromat éé aljas vádakkal illetté őt. Én erélyesen rendreutasítottam. Nem türtam, hogy Zsitvay Józsefet, ezt a becsületes urat Így megrágalmazza, A továbbiak során Derka Rudolfné elmondta, hogy milyen sértő kitételeket haszöált az ügyvéd a tábornokra vonatkozóan. Azt'is vallotta Derka Rudolfné, hogy amikor az ügyvéd fenyegetődzni kezdett, a lakásukon " lévő telefon másik kagylóját átadta Soltész Miklós kereskedőnek, aki szintén hallotta a sértő kifejezéseket, - Ez nem felel meg a válóságnak, - mondotta az ügyvéd - én nem rágalmaztam meg a tábornok'urat, Zsitvay Józsefről szó sem volt 0 - Abban az időben, amikor az állítólagos beszélgetés történt, ki is volt kapcsolva az önök telefonja, - mondta később az ügyvéd, - Soha nem volt kikapcsolva a telefononunk, - jegyezte meg Derkáné • - Soltész Miklós nem halllhatta a telefonbeszélgetést, mert akkor börtönben ült, - szólt ismét az ügyvéd, - Ez nem igaz, kérem, - mondta a tanú. Tanuként hallgatták ki Soltész Miklós kereskedőt, aki azt vallotta hogy hallotta amikor Derka Rudolfné és Riegler Bernát dr. között az a telefonbeszélgetés megtörtént, amelynek során az ügyvéd sértő kifejezéseket használt a tábornokkal szemben, - Derkáné és Soltész egymás ügyeiben tanuként ázöktak szerepelni, ezt bizonyítani tudom, - mondta a vádlott ügyvéd védője, - Derkáné volt tanú abban az ügyben, amely Soltész Miklós ellen folyt. A biróság el is itelte Soltészt. ' Kiderült, hogy Derka Rudolfné olyan ügyben volt tanú, amely egy vállalatnál'történtekről szolt s az asszony ennél a vállalatnál volt alkalmazásban, /Folyt.köv./ P.
