Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-16 [181]

—HALÁLOS KIMENETÉÉI! SZUKKALAÖ MIATT VOflT MA «5l<fiLi<Jööi!UJna » IWVLEŰÜIII EGY FIATALKORÚT, Dr. Horváth Ferenc tanácselnök elnöklete mellett ma tartott tárgyalást a büntetőtörvényszék egy fiatalkorú bűnügyében, akit az ügyészség haláltskozó súlyos testi sértéssel vádolt meg. Ez év január 2o-án este történt, hogy a fiatalkorú a Nagytemplom-utcában késével mellbeszurta egyik barátját, oki a szenvedett súlyos sérülésekbe belehalt. A bűnügyben másodrendű vádlottként szerepel Hosszú Sándor cigányzenész, aki a vád szerint segített a fiatalkorúnak, hogy véres ruháját megtisztítsa, elvette tőle a bün) élként szereplő kést, segítségére volt a fiatalkorú menekülésében is, tehát - az ügyészség vádja szerint - elkövette a bűnpártolás vétségét. A cigényzenész a mai tárgyaláson nem jelent meg, az ő ügyét elkülönítették, A vádirat ismertetése után az elnök kihallgatta a fiatalkorút, aki elmondotta, hogy társával összeszólalkozott, az szidta az ő édesanyját és amikor ezt kikérte magának, társa kivette zsebkését, - Én - mondotta védekezésében a fiatalkorú - elstől nagyon megijedtem, mert a Gyula verekedő hirében állott, én is elővettem zsebkésemet, hogy azzal védekezzek. Eközben történhetett aztán meg, hogy megsebeztem öt. Csak azt akarom még mondani, hogy a Gyula érezhette, hogy ő a hibás, mert amikor a kórházban több ismerőse meglátogatta, a fiukkal megígértette, hogy nem árulják el, ki szúrta meg ot. A bíróság kihallgatta Révész Ferenc tanoncot, aki vallomása szerint látta, hogy a vádlottal vitatkozó fiatalember ki akarta venni zsebéből a kését, ez azonban meg akadt valamiben, ekkor aztán a fiatalkorú is előrántotta bicskáját és szúrt. Révész szerint a snlyosan sérült fiatalember a klinikán valóban megígértette többekkel, nem mondják meg azt,hogy ki szúrta őt meg. Elmondotta még a tanú, hogy amikor a fiatalkorú ellenfele meghalt, a vádlott öngyilkosságot akart elkövetni kétségbeesésében és kését Hosszú Sándor ciganyzenész vette el tőle, /Folyt, köv,/Ma, PENDÖ/ — ZU HÁROMSZÁZEZER PENGÖS/RTATÁNLÁS .. ,/l. folytatás./ Manssfeld megbízásából Sóti 1937 tavaszétól októberéig több, nint százezer pengőt vett tel és fizetett ki a rendeletek megkerülésével, Havonta 60-80 pengő jövedelmet szerzett ilymódon, Dr. Gondáné, mint a vádLrat személyével kapcsolatban kifejti - unokabátyját, Kerényi Sándor zomDori lakost ugy jelentette be, mintha állandóan nála lakna s ezzel nagyarányú visszaélést segített elő. Kerényinek különböző bankoknál, házeladás ól kifolyóan tekintélyes pénzbetétje volt és a fiktiv bejelentés alapján a zárolt pengőket fcöbbizben sikerült felszabaditatni és ezeket az ösz9zegeket is különböző személyeknek kifizetni. Dr, Robicsek Béla és dr, Kellermann Pál szerepe abból állt, hog* Agyancsak a vád szerint, 5ooo pengő körüli összegeket átadtak Sótinak s ízzel ő is részeselvé váltak a pengőkiajánlásnak. Robicsek jugoszláviai sógorától régebben kölcsönt vett igénybe és ennek ellenértékét fizette ki pengőben Budapesten, Kellsrmann dr, pedig egy bályegvásárlási üggyel kapcsolatban adott • a vád szerint - 3ooo pengőt, amely szintén jugoszláviai vásárlással volt összefüggésben. A vád szerint körülbelül öoo.ooo pengő az ilymódon kiajánlott engőösszegp Indítványozta a vádhatóság, hogy a törvényszék a szökésben Lévőknek tekintendő Manszfeld Dániel, K&ufmann Ferezac, Guttmann Imre és [erényi Sándor ellen a törvényszék nyomoz óleveiét bocsásson ki. Ugyanakor javasolta azt is, hogy Kerényi S^náort a terhére mutatkozó 3oo.ooo engő értéknek megfelelően ugyanennyi összeg megfisetósére kötelezze a >irósᣄ A továbbiakban azt is indítványozta a klr. ügyészség, hogy a törrényszék Sóti és dr, Gondánéval szemben 5oo-5oo, mig a másik két vádlótól szemben fejenként 3ooo pengő vagyoni elégtételre szóló kötelezettséget íllapitson meg, A vádinditvány ismertetése után elsőnek Sóti Imrét hallgatta ki iz elnök. Azzal kezdte vallomását, hogy nem érzi magét bűnösnek, majd részletesen elmondta, hogy miképpen kapta am egbizásokat volt tanárától Mansz'eld Dánieltől a különböző összegek felvételére ós meghatározott személyek jészére való kifizetésére, - Jóhiszeműen jártam el - mondotta a volt díjnok — megbíztam lanszfeldben, nem tételeztem fel róla, hogy illegális cselekményre visz 'á. Mondotta többször is, hogy nyugodtan megtehetem azt, amire kér, mert