Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-25 [181]

4, tor vényszéki kiadás. Budapest, 1938. május 25. ---ÉLETFOGYTIG TARTÓ FEGYHÁZAT KAPOTT EGY HUSZ ÉVES SUHANC. Tavaly ősszel Csajbók Ferenc fegyverneki 2q éves suhancot megdorgálták a szülei, mert a napszámkeresményét az utolsó fillérig elitta. A szülői szidalmazás után elhatározta Csajbók, hogy valakit megól. Otthagyta a szülői házat és a szántóföldeken botorkált. így került eléje a fegyvernek! futballpálya tájékén Bodnár János 15 éves fiu, akit Csajbók egyáltalán n em is ismert. Rátámadt a gyerekre, akinek kezeit egy zsineggel összekötözte. Ráparancsolj hogy menjen előtte Nagykörű irányéba. Amikor már vagy hét kilométernyit gyalogoltak a szántóföldeken, Csajbók rászólt a 15 éves fiürat - Add ide a bicskádat

t vágok fele magamnak egy füzfeveszzőt; A fiu gyanútlanul beleegyezett abba, hogy zsebéből kotorja ki Csajbók a bicskát, A következő pillanatban Csajbók mellbeszurta a fiút* akit addig döfködött a bicskával^ amig a szerencsétlen gyerek meg nem halt. Még ezt k'övetően is nyolcszor fejberugtaj majd kikutatta a zsebeit, kiszedte azokból az értéktelen apróságokat, aztán lehúzta a fiu bakancsait és otthagyta a holttestet, amelyet előzetes füz--^gallyakkal betemetett, , Másháp a bsehdőrök Csajbók Ferencet elfogták, aki beismerte a gyilkosság elkövetését, sőt azt is, hogy néhány nappal korábban Gáspár Pál fuvarost egy vastag doronggal leütötte, aki heteken keresztül súlyos betegen feküdt emiatt a kórházban. A szolnoki törvényszék előtt a kir, ügyészség gyilkosság és a Gáspár- féle esetből kifolyólag súlyos testi sértés büntette cimén emelt vádut Csajbók ferenc ellen, akit azonban a törvényszék nem gyilkosságban, hanem szándékos emberölés bűntettében mondott ki bűnösnek és ezért tizennégy évi fegyházra itélte el, Eellebbezés folytán a budapesti kir. ítélőtábla ma targyalta ezt az ügyet dr* Kállay Miklós tanácselnök vezetésével és dr, Janovich Tibor táblabíró előadása mellett. Dr. Bartha János k ir, főügyészhelyettes vádbeszédében hangsúlyozta, hogy a vádlott cselekménye gyilkosságnak min ősitendő, mert a vádlott beismerte, hár első kihallgatásánál és a továbbiak során is azt, hogy a szülői megdorgálás után elhatározta, hogy az első embert akivel találkozik megöli, Hosszabb bolyongása alatt ez az elhatározása megérlelődött benne s igy gyilkolta meg azt a szerencsétlen fiút, akivel találkozott. A kir. Ítélőtábla elfogadta a kir. főügyész álláspontját és a vádlottat gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és életfogytig tortóf egy^rézbüntef éscpe itélte el„ Súlyosbít

0 k örülményként mérlegelte a tábla a vádlott terhére büntetett előéletét, a bűnhalmazatot és azt a kegyetlenséget, amellyel a bűncselekményt elkövette, mert minden ok nélkül kioltotta ágy 15 éves gyermek életét e Ezzel szemben enyhítő körülmény az, hogy a vádlott mindössze 2o esztendős és szellemileg meglehetősen visszamaradt, még Írni-olvasni sem tud. Az ügy érdekességéhez tartozik még az is, hogy amidőn az elnök az Ítélet kihirdetése után megkérdezt e a vádlottat, hogy megnyugszik-e az Ítéletben vagy fellebbez, Csajbók Ferenc kijelentette, hogy az Ítéletet megnyugvással tudomásul veszi, nem kivan fellebbezni, így az életfdgytig tartó fegyházbüntetés nyomban jogerőssé vált. /MOT/G. ZU KÁLMÁN-KÖRMENDI ÜGY /l .folytatás,/ sel végződött ügyeket felhánytorgassanak* Jogos magánérdek sem forog fenn; a vádlott csupán botrányokozás céljából irta, illetve adta ki a röpiratot, A főmagánvádló egyébkent zsarolás miatt feljelentette a vádlottat, ^aZ ügyészség ellene vádat is emelt, de később az eljárást megszüntették. Becsatolta a főmagánvádló képviselője a különböző biróságok által hozott logerős felmentő Ítéletek hiteles másolatát, amelyek szerint legnagyobbrészt bűncselekmény hiányában mentették fel Kálmán Lászlót.Azon az alapon is kérte a bizonyítási indítvány elutasítását, hogy nem^volt perrendszerü az Indítvány előterjesztése Arra •öostre vonatkozóan, ha a törvényszék helytadna a bizonyítási indítványnak; az ellenbizonyítási indítvány beterjesztésére nyolcnapi határidőt kért

9 A törvényszék a valóság bizonyításának kérdésében nem határozott, de elrendelte a bizonyítást arravonatkozóan, hogy Kálmán László mikor szerzett tudomást a röpirat megjelenéséről. Ezzel kapcsolatosan egy tanút Is kihallgatott, majd további tanúkihallgatások céljából a tárgyalást elmnnlta. /MOT/ P.