Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-25 [181]

.—HÁROMHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK EL A MINISZTEKiJLWUlUálütf KAUAHHAZCU.ÜU: . Dr. Kovács Miklós elnöklete mellett ma "tartott tárgyalást a büntetőtörvény szék Barta János ügynök bűnügyében, aki ellen a kir. ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége, valamint a ^csendőrség és rendőrség elleni gyűlöletre izgatás vétsége címén emelt vadat. A vád szerint a múlt ét március 4-én az ujszászi vasúti állomáson durva szavakkal szidalmazta a volt kormányt és izgatott a karhatalom ellen. A vádlott - akiről kiderült, hogy sikkasztásért, lopásért, koldulásért már büntetve volt - mai kihallgatása során azzal védekezett, hogy az eset alkalmával teljesen ittas volt és osak a csendőrségen tért "magához. Éppen ezért semmire sem emlékszik. A tanúkihallgatások befejezése, valamint Guta József dr. ügyészségi alelnök vádbeszede és a védőbeszéd után a törvényszék megállapította a vádlott bűnösségét és ezért háromhónapi fogházra Ítélte el. Az Ítélet nem jogerős. /MOT/Má, • KÁLMÁN LÁSZLÓ RÁGALMAZÁSI PERE KÖRMENDI LAJOS ELLEN. ^ ^ Évekkel ezelőtt Körmendi Lajos dr. ügyvéd jogi képviselője volt Kalman Lászlónak, a Pénzügyi Kurir tulajdonosának. Később az'ügyvéd polgári pert inditott Kálmán László ellen s ezt a pert elvesztette. Ezután történt, hogy az ügyvéd röpiratot adott ki, amelynek tartalmát Kálmán László sértőnek találta és sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt följelentést tett Körmendi Lajos ellen. A büntetőtörvényszék Horváth Ferenc drtanácselnök vezetésével ma tárgyalta Körmendi Lajos dr» rágalmazás! perét, Kálmán László sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt" emelt vádat Körmendi Lajos dr, ellen, mert az ügyvéd "Kálmán László élőéletét és módszereit tárgyszó kir, büntetőtörvényszéki vizsgálóbírói ténymegállapítások és sajtóközlemények" cimmel röpiratot terjesztett s^ ebben a röpiratban közölte azokat az 1926 és 27 évből kelt vizsgálóbírói végzéseket, amelyek szerint Kálmán László ellen csalás, magánokirat ha mis itás, hamistanuzás, vala mint sikkasztás miatt a vizsgálatot és á vizsga- . lati fogságot elrendelték. Közölte továbbá két napilap 1921 évi, valamint 1927 évi számában megjelent ós Kálmán László bűnügyével foglalkozó riportjait. ' Körmendi Lajos dr. a tárgyaláson tagadta bűnösségét. Hangoztatta, hogy közérdekből ós magánérdekből tette közzé a röpiratot. - Kálmán László - mondotta az ügyvéd - elleriem zsarolás miatt feljelentést tett és a röpiratot mindenhová elküldtem, ahol'tudtak erről a feljelentésről. Azt akartam, hogy lássák, ki a feljelentő.'Az eljárást egyébként megszüntették. Magánérdek volt, hogy ezt megtegyem. Közérdek is volt, mert közérdek, hogy aki ellen évekkel ezelőtt ilyen eljárások voltak folyamatban, ne lehessön egy közgazdasági lap tulajdonosa. HéczeyLajos dr,, a vádlott védője, hangoztatta, hogy a vádinditvány elkésett, majd előterjesztette a valóság bizonyítására vonatkozó inditványát. Többek köát Így sz°lt: - Igaz ugyan, hogy Kálmán Lászlót, akit a•királyi ügyészség különböző bűncselekményekkel vádolt meg, a törvényszék fölmentette. Azokban az ügyekben azonban, ahol nem"bűncselekmény hiányában, hanem bizonyíték " hiányában törtónt a felmentés, bizonyításnak van helye. Vannak a röpiratban olyan tényállítások Is, amelyek nem kerültek bírói fórum elé és ezekben is kérem a ^valóság bizonyitásának megengedését. Ezután részletesen felsorolta hogy milyen iratokkal, illetve tanukkal kivan bizonyítani. Dr. Dietz István ügyvéd, a főmagánvádló jogi képviselője, azt hangoztatta

? hogy Kálmán László nyomban azután, hogy a röpirat megjelenéséről tudomást szerzett, megtette a följelentést, tehát a vádinditvány nem késett el. Ennek igazolasára tanukat jelentett be, majd a következőket mondotta: • - Körmendi Lajos dr. mindaddig, amig Kálmán László néki pénzt adott, a legjobb barátjának tartotta a fómagánvádlót. Leveleket csatolok be, amelyek ^1934-3 5-ben Íródtak, ekkor Körmendi Lajos mindazt tudta Kál- * mán Lászlóról, amit most, mégis áradozó hangon irta meg ezeket a leveleket-, Csak akkor haragudott meg a főmagánvádlóra, amikor Kálmán nem volt hajlandó ujabb'ós ujabb pénzeket adni. A polgári pert, melyet Körmendi Lajos dr„ inditott, mert jogalapja nem volt, elvesztette.'Ez után irta még és adta ki ezt a gyalázkodó röpiratot. Ellenzem a valóság bizonyítását, mert rom közérdek az, hogy tíz, illetve tizennyolc évvel ezelőtt jogerős felmentés-