Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2

1938-05-25 [181]

1. törvényszéki kiadásBudapest, 1938* május 25. A JOGOS OK NÉLKÜL FELBONTOTT JEGYESSÉG KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZ.. Közel másfél esztendőn keresztül tartott a peres felek kozott a jegyesi viszony. Pár héttel a már kitűzött esküvői határnap előtt a menyasszony levelet kapott a vőlegényétől,•amelyben közölte, hogy a legmélyebb sajná­latára kénytelen a jegyesi viszonyt felbontani. Visszaküldi a jegygyűrűt azzal, hogy a házasságból most már nem'lehet semmi, mert olyan adatokat tudott meg a menyasszony "családjárói";. amelyek lehetetlenné teszik szamá­ra a házasság megkötését. Azok az okok,-amelyek a vőlegényt a jegyesség felbontására késztették, abban a perben derültek ki, amelyet a menyasszony a budapesti kifályi törvényszék előtt indított a vőlegénye ellen,, a házas­sági törvény 3»§-a alapián, amely szerint az eljegyzéstől alapos ok nél­kül visszalépő fél kéttéritéssel tartozik a másiknak a házasság céljából tett kiadások erejéig, A menyasszony keresetében 9ooo pengőt követelt volt vőlegényétől ezen a elmen.' A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson az alperes a kere­set elutasítását kérte s azzal védekezett, hogy többrendbeli és igen ala­pos oka volt arra, hogy a jegyesi viszonyt felbontsa. Előadta, hogy ' menyaa szonyának van egy öregebb nőtestvére, aki már régebben^férjhez ment. Meg­tudta, hogy ez a leendő sógornője törvénytelen származású és csak később örökbefogadás utján törvényesítették. De B»,gtudta azt is, hogy menyasszo­nyának néhai édesapja huszonöt esztendővel ezelőtt öngyilkosságot követett el, de tudomására adták azt is, hogy menyasszonyának egy másik nővére el­vált s a válóperben a nőt nyilvánitották vétkesnek. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a törvény­szék a menyasszonyt kártérítési igényével elutasította. Az Ítélet indoko­lása szerint a felhozott okok a jelenleg fennálló társadalmi felfogásra" való tekintettel olyan körülmények, amelyek az előkelő állásban lévő al­perest társadalmi érintkezésének megnehezítésére és ennek következménye­kép arra is alkalmasak, hogy a tervezett békés házassági együttélést meg­zavarják és igy jogos oka volt a vőlegénynek az eljegyzéstől visszalépni. . A menyasszony fellebbezése folytán most tárgyalta ezt az ügyet a budapesti kir. Ítélőtábla dr.- Bakóczy István tanácselnök vezetése mel­lett." A tábla közbenszóló Ítélettel megváltoztatta az elsőbiróság döntését és a vőlegény kártérítési kötelezettségét érdekes indokolással megállapí­totta, AB Ítélet Indokolásában mindeke-elött leszögezte a tábla, hogy an-" nak elbifcálásánál, vájjon a vőlegény jogosult-e az eljegyzéstől visszalép­ni, elsősorban a menyasszony szegélyében fennforgó tényezők jöhetnek csak tekintetbe .. A menyasszonnyal szemben azonban á vőlegény semmiféle kifő- ­gást a per során nem emelt* Kimondotta a tábla, hogy a felperes néhai édes apjának öngyilkossága annál kevésbé vethet árnyat a felperes családi kö- " rüjményeire, mert a "kiderített tényállás szerint ez az öngyilkosság nem oiyan okból történt, amely a felperes néhai édesapjának erkölcsi épségét Sérthetné. Figyelemmel arra, hogy a menyasszony törvénytelen származású féltestvére évtizedekkel korábban törvényesíttetett, a királyi tábla ugy találta, hogy a társadalom igazs.'gos megítélése szerint ez nem lehet most mar ok a társadalmi érintkezés megnehezülésére* Az sem jogosította fel a ' vőlegényt a tábla ítélete szerint a jegyesség felbontására, hogy egyik só­gornőjét a válóperébén vétkesnek nyilvánitották, mert ez a válóper hűtlen elhagyás elmén folyt, tehát ez a vétkesség nem minősíthető olyan oknak, amely a menyasszony családjának erkölosi vonatkozásait éritnhetné. Ha a királyi ítélőtáblának ez a közbenszóló ítélete jogerőssé válik, visszakerülnek az iratok a törvényszékhez, ahol megállapítják azt az összeget, amelyet a vőlegény kártérítés címén fizetni köteles. /MOT/G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom