Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2
1938-04-27 [179]
F1RENCZY KAROLY 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 193 9. április 27. —A KISKORÚ LEÁNY KÁRTÉRI USÖ PERB ÉDESANYJÁNAK MEGGYILKOLÁSA MLHTT. Érdekes kártérítési perben hozott Ítéletet dr. Pécsváradi László budapesti kir. törvényszéki biró, A perben felperesként kiskorú Szigeti Ilona szerepelt, aki éddsapjo. mint törvényes képviselője nevében indította meg a pert néhol Deutseh Sándor kereskedő örökösei ellen, A felperes azért követelt kártérítést az alperesektől, mint örökösöktől, mert az örökhagyó Deutsch Sándor agyonlőtte az 8 édesanyját s igy elvesztette azt, aki az ő tartásáról gondoskodott. A kir, tőrvényszók e kereset folytán tényállásként állapította meg, hogy 1936 szeptember 4-re virradó éjszaka 12 órakor Budapesten, az &káofa~utca 4 szám alatt lévő ház egyik első emeleti lakásában Deutsch Sándor három revolverlövóssel megélte Szigeti Gyulánét, oki a férjétől különváltan élt. Mind a három lövés az asszonyt hátulról érte, A gyilkosság elkövetése után Deutsch Sándor önmagával is végzett, fSbelötee magát s nyomban meghalt. A nyomozó hatóság a helyszínen egy rövid búcsúlevelet talált, amelyben Deutsch Sándor azt irta, hogy Szigeti Gyulánéva 1 közös elhatározással lettek öngyilkosok. Megállopitofcta a törvényszék ^zt is, hogy néhai Deutsch Sándcr utnn 88.000 pengő értékű tiszta hrg^aték maradt s ezt az örökséget az alperesi ént perbevont egyének kopt fik. Vizsgalat t*rgvává tette a törvényszék ezek ut£n azt, hogy néhai Szigeti Gyuléné a felperesként fellépő kiskorú leányát milyen mértékben támogatta. A lefolytatott bizonyítás azt igazolta, hogy ez a túmogatfis nem lehetett több havi 5o pengőnél. De kiderült a továbbiak során az is, hogy a kiskorú Szigeti Ilona édesanyjának elhalálozása utnn lo.ooo pengő anyai örökséghez Jutott. Ezek után a törvényszék Ítéletet hozott, amely a felperest ker esetével elutasította és mint pervesztest a felmerült költségek me 6 fizetósére kötelezte. Az Ítélet indokolása megállapítja, hogy a büntető eljárás adataiból megnyugvással nem állapitható meg, hogy néhai Szigeti Gyuláné saját elhatározásából öngyilkos kivánt volna lenni. Igy a gyilkosság esete mellett a felperes kárigénye a tettes örököseivel szemben jogosultnak mutatkozik. De mégis elutasította a bíróság a leány kárigényét azért, mert a kiskorúnak a vagyoni helyzete tulajdonképpen előnyösebbé vált, mint amilyen az édesanyja életében volt, akitől csak bizonytalan összegű és kisebb vagyoni támogat-'st kapott. Mivel eként a leány vagyoni helyzete nem vált rosszabbá édesanyja elhalálozása folytán, el1 enkezöleg a vagyoni helyzete előnyősehbó alakult, ennélfogva a felperes kárt anyja elhulálozása révén nem szenvedett, Kár hiányában tehát a kártérítési keresetet el kellett utasítani. /MOT/G,
