Magyar Országos Tudósító, 1938. április/1
1938-04-11 [178]
1. törvényszéki kiadás, Budapest, 1938, április 11, — A RÁCKEVEI KORONA URADALOM JÓSZÁGIGAZGATÓI ÁLLÁSÁT ODA ÍGÉRTE-E PALLAVICINI ŐRGRÓF AZ ANDRÁSSY HITBIZOMÁNY IGAZGATÓJÁNAK? Határ Károly nyugalmazott jószágigazgató a budapesti kir, törvényszék előtt 28ooo pengő tőke és járulékai iránt pert indított özv, gróf Andrássy Gyuláné nagybirtokos ellen. Keresetében előadta a felperes, hogy 1920 év nyaráig a néhai gróf Andrássy Gyula tiszadobi hltbizományának volt a szerződéses jószágigazgatója, A gróf elhalálozása után az uj hitbizományi birtokos gróf Andrássy Sándor lett, aki elismerte a jószágigazgató szerződéses jogait, sőt - igy mondja a kereset - őré akarta bizni 22ooo holdas kiterjedésű ingatlanának igazgatását is. Evégből a korábbi igazgatóját állásétól fel ls mentette, Amig a tárgyalások folytak, eza]att gróf Andrásyy Gyuláné mindent ellövetett, hogy a vele ellentétes érdekű gróf Andrássy Sándor által felkínált állást Határ Károly ne vállalja el. Evégből megkérte vejét, Pallavieini György őrgrófot, beszélje le Határ Károlyt az állás elfogadásáról, kérje Sándor gróftól a nyugdijazását és ennek ellenében kárpótlásul olyan mérvű díjazást biztosítanak számára, mint amennyit akkor kapnak, ha megmaradna gróf Andrássv Sándornál,, A kereset tényállítása Bzerint Pallavieini őrgróf többet között olyan kárpótlást is Ígért a felperesnek, hogy megszerzi számára, illetve kinevezteti a ráckevei Korona-uradalom igazgatójává. A felperes kereseti követelését a tárgyalások során leszállította 6ooo pengőre, azonban a többletkövetelésre nézve fogait fenntartótt a. Ezt a 6ooo pengőt azért követelte, mert a megígért állásból nem lett semmi és igy a jövedelme lényegesen lecsappant, ezért az özvegy grófnő kártérítéssel tartozik. Dr. Szüts Béla törvényszéki biró elrendelte a bizonyítási eljárást, amelynek során tanuként kihallgatták Pallavieini György őrgrófot is, aki tagadta, hogy a felperes számára megígérte volna a ráckevei Korona-ura dalom jószágigazgatói állását. Ezzel szemben a felperes kitartott kereseti tényállítása mellett és a saját eskü alatti kihallgatását kérte, amit a bíróság fogaiat ősit ott is. De ugyancsak kihallgatta eskü t-latt a bíróság az alperesként szereplő gróf Andrássv Gyulánét is, és őt eskette meg vallomására, mert ezt a vallomá.r?t fa :t;tfca hiteltérdemlőnek. Az őrgróf és az alperes grófnő is azt vallották., hogy a felperest figyelmébe ajánlották a Korona-uradalom gondnokának. gróf vvenckheim Dénesnek, de semmiféle kötelező Ígéretet nem tettek az alkalmaztatáséra nézve, A törvényszék ez alapon Határ károly jószágigazgatót keresetével elutasította ás mint pervesztest 12oo pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/ G. — HAMISTANUZÁSÉRT ELÍTÉLT TANÍTÓ. Mann Béla vidéki tanító mellékfogl- lkozésként állatkereskedéssel is foglalkozott és ezáltal üzleti összeköttetésben állott a Sáborszky József és fiai részvénytársasággal. Egy polgári perben tanuként hallgatták ki Mann Bélát, aki olyan vallomást tett, hogy ő nem vásárolt marhákat egy Cseh Kálmán nevü embertől s e vallomására esküt is tett. Utóbb mé^ls kid erűit, hogy Mann Béla tanité volt a vevő s ezért hamistanuzás miatt bűnügyi eljárás indult ellene, A törvényszék megállüpitotta, hogy a vádlott vallomása valótlan, azonban figyelemmel arra, hogy gondatlanságb 0 ! tette ezt a vallomást, mindössze ötven pengő pénzbüntetésre itélte, A kir? Ítélőtábla Kesserü-tanácsa ma tárgyalta az ügyészség fellebbezése folytán az ügyet és dr, Temesváry Gyula kir. főügyészhelyettes felszólalása után Mann fi éla vádlott büntetését egyhónapi fogházra emelte föl. AZ ítélet nem jogerős, /MOT/ G,
