Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2
1938-03-16 [177]
/AZ IJJSÁGJRÓK SZA3ADS 'G-LAKOM/JA„ Folytatás 2./ - A magyar nemzetőrség, vagyis honvédség felállítása /5.pont/ 1867. után részben bekövetkezett • Ha régebberi Becs miatt, m*st Trianon miatt nem fejleszthette szabjon hadseregát az a nemzet, mely sohasem viselt hódito háborút, semmiféle más nemzet földjére nem vágyót^, csak a régi magáét védte törökkel, némettel, orosszal szemben. Ez a nen-zet ma már egyedül van megfosztva elméletben a fegyverkezési egyenjogúságtól, az a nemzet, amely min. íg osak létéért volt kénytelen harcolni s amelynek politikája és hadtörténete egész a jelenig min-:lg csak defenzív irányvonalban haladt* Az 1848-&S nemzedék követelménye, a régi magyar álom: a nemzeti hadsereg, mint a nemzet éIn 1 akarás ának szerve, végre megvalósulté Ára szörnyű volt, kerete kicsiny, de minden Ízében a miénk. A hadsereg másutt, kerek e világon a nemzeti öntu at és büszkeség képviselője volt, nálunk évszázadokon át elnyomója, sokszor idegen érdekek eszköze. Másutt a nemzeti aspirációk sugalmazója és védőkardja: nálunk, a kardforgató vitézi népnél, akárhányszor a nemzeti vágyak ledöfoie. Llost végre ez a kis hadsereg foglalja el népünk szivében azt a helyet, amely valaha a nemzeti fölkelések, utoljára a 48-as szabadságharc eposzában jutttt számáfia- a magyar lélekben* Ha 1848. március 15-én a nemzeti hadsereg felállítását, ma minél erösebb és gyorsabb ütemű fejlesztését kell követelnünk. - A 6. pont a közös teherviselés. A nemesi kiváltságok eltörlése óta ez a modern magyar állam természetes elve, A gyakorlatban azonban a jöfedelemeloszlás ma is egyenlőtlen és ezért igazságtalan.' Közös ugyan ma már a teherviselés, de á gyönge vállakr°l még sok terhet kell átraknunk az erösebb vállakra 3 Sok és sürgős társadalompolitikai, főképp adópolitikai refo mra van szükség, hogy a közös teherviselés valódi szellemének megfelelhessünk. - Az ur bérek megszüntetésének követelménye ma anachronlzmusnak látszik. Ma nem áll szemben a földet kizárólag birtokló 700.000 nemes . a 10,000.000 jobbággyal ugy, hogy csak az utóbbi fizet adót, katonáskodik, kilencedéi, urát szolgálja* De a köznép nyomorúsága kifejlesztette a jobbágyságnak uj nemét: a lehetetlenül csekély napazámbért, amely a mezőgazdasági konjunktúrától független marad* Megszűnt az úrbér, de helyébe egyéb gazdasági függőség lépett. Ezért a mai magyar politikának legfőbb elve csakis a népi irány lehet: ugyanaz, amely az 1832. évi országgyűléstől kezdve a régi rendiség legkiválóbb szellemeit áthatotta,, - Az esküdts zéket /8 4 pont/ követelte a XIX. század közepének demokratikus széliére amely a polgárok felett való Ítélkezést; a polgártársak kezébe akarta adni, másfelől nacionalizmusa, amely az esküdtszékben a nemzeti törekvések hirdetésének biztosítékát kereste az' elnyomó idegen hatalommal szemben. Ma az utóbbi igazolás magától elesik. A túlzott j hq szolgált at ás 1 demokráciával szemben pedig kérdhetjük: kitől várható igazságosabb itélet, attól a bir°tól-e, akinek ez a szakszerű hivatása, aki a feltételeket hidegen mérlegeli s a hasonló esetekben egy mértékkel mér, vagy pedig attól az ad hoc összegyűlt társaságtól, amelynek egyik tagja sem Ítélkezett sohasem, jogi műveltsége nincs, az érzelmek ragályoz ás ának szeszélyszerűen enged, tegnap még a pult mögött' Ült vagy a műhelyében dolgozott, ma pedig blr°l tógát ölt? Apológiájában már ilyenformán veti fel a kérdést a nemeslelkű Sokrates, akit a sugalmazott esküdtszék halálra Ítélt* Két és félezer év multán ugyancsak az esküdtszék a Tisza Istvánra lövő merénylőt felmentette* A 9 0 pont, a Nemzet i Bank működése, mint állami önállóságunk és függetlenségünk attribútuma, a kiegyez4s korának félszázados közös bankja után gazdasági életünk egyik fóplllére* A katonaság esküt tegyen az alkotmányra és a polit ika i foglyok szabadon bocsáttassanak: a 10, es 11, pontnak ezek a követeimenyei, annyira az akkori történeti feltételek következményei, hogy ma már nem időszerűek. - De annál traglkusabban időszerű a 12. pont: un 16 Erdéll yel. Trianon óta Mohács balsorstépte népének az a legmélyebb fájdalma és leghőbb sóvárgása, hogy ma nem is Erdéllyel, hanem négy elszakított 'terűlettel újra egyesülni akar. Micsoda halvány, szende Igény az 1848e-i erdélyi unió Csonka-Magyarerszág térképének, a nemzet e véres ós tépett Ver' ?lka-kendőjéuek újra integritásba varrásához képest! 'í- /Po lyt atá s a követkéz' 1
