Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-16 [177]

/AZ. Ud3/ü±KCK. ÖkjAik IJO Ali—JjAivUMAd A. r O 1 y V 3. U a S O »/ Akkor csak az Erdéllyel való értesülésért sóvárogtunk, ma az orézág több, mint háromnegyed része visszatérésének történeti álmát álmodjuk. Valamikor 1848-at egy dicső szabadságharc után az abszolutizmus elnyomása követte, amelyből a nemzet tizennyolc esztendő multán újra felemelkedett s virágzásnak indult. Most a világháború négy évi szörnyű szenvedése után elalélt nemzet a béke nevében botorul kiejtette kezéből a fegyvert, belső forradalomban tort kJ, akkor, amikor éhes szomszédai fogvicsorgatva törtek rá a hatérokon. Consummatum est: a nemzet élő testét Trianonban feldarabolták és szétosztották* - Rémületbe ejtő történeti deficit ez 1848-al szemben. Milyen tragikus látvány: az ősöktől ezer éven át megvédett és ránkhagyo!;t ország egynegyedére zsugorodott össze, három és fél millió magyar ele.ai polgári jogaitól megfosztva, vagyonából kiforgatva, a megélhetés lehetőségében korlátozva és zaklatva, személyes szabadságában a Bertalan-éj cz.-ka rémétől fenyegetve él az országcsonk határain tul. - Kérjük a Mindenhatót: őrizze meg az elszakított véreinkkel való lelki közösséget, a nemzeti-tbirténeti tudatban való egységet, amely a halhatatlan magyar nemzet corpus mysticim-»4ban fog össze velük bennünket. Nekünk ma nem tizenkét, hanem csak egy pontunk van, mint fohász az Egek Urához az egymásután lepergő trianoni evek márciusi szabad sághangulatában: adja vissza az Ur az egész, felbontatlan egységben élő magyarság szabadságát! 'Kornls Gyula beszédét a megjelentek általános nagy tetszéssel fogadták. /MOT/M ANTAL ISTVÁN BESZÉDE A JÁS ZB7MYI IPAROSSÁG MÁRCIUS 15 -I ttlNEPÉLYÉN. A jászberényi iparosság március 15.-i ünnepélyén Antal István dr. v

e államtitkár, a város országgyűlési képviselője mondotta az ünnepi beszédet. - Világtörténelmi események zugó áradata közben - mondotta - ünnepeljük a mai márciust és szemtanul vagyunk a háború utáni Idők egyik legcsodálatosabb históriai eseményének, amikor a nagy német nép és a nagy német nemzet a maga prófétai küldetésü vezérének vezetése alatt egyetlen, szét törhetetlen s megmásíthatatlan népi és állami közösségben egyesül. Az egész magyar közvélenénynek a legteljesebb együttérzéssel és mélységes megértéssel kell fogadni ezt a körülöttünk kialakuló történelmi folyamatot,, nemcsak azért, mert egy nagy baráti nemzet, amelynek közelmúltbeli sorsa közös volt a mienkkkel s amelynél: célja; a békeszerződések s^éttörése és a nemzeti egység megteremtése, ugyancsak azc $a a mienkkel, jut közelebb a maga nagy történelmi céljainak a megvalósi fásához, oe azért is, mert a németség példája azt mutatja, hogy belső n--'pi egységgel, nemzeti fegyelemmel, lelki és eszmei közösséggel, céltudrtos és nagyvonalú politikai vezetéssel a kegyetlen realitások mai vllt**:'ban is lehet mesékbe illő csodákat létrehozni. S mikor ezeket megállapítom, nem tudom e helyen is megemlítés nélkül hagyni megboldogult Gömbös Gyula emlékét, akinek nagystílű, messzetekJnto és bátor külpolitikája az ausztriai eseményekkel ujabb - s ki tu^ja hanyadszori - fényes igazolást nyert s akinek utolsó esztendei valóságos kélváriajárás volt ezér„, mert a végletekig ellenállt bizonyos közismert magyarországi politikai erők nyomásának, amelyek - egyébként érthető politikai előítéleteik és világnézeti elfogultságok által vezettetve - határozott németállenes politikába akarták őt és kormányát belekényszeríteni. Képzeljék-el, milyen volna: ma Magyarország külpolitikai helyzete, ha megboldogult Gömbös Gyula - engedve ennek az utóbbi időkben egyenesen tűrhetetlenné vált politikai nyomásnak - mcst itt a hegyeshalmi ós soprcni határoknál nem egy barátságos, de egy ellenséges nyolcvanmilliós'birodalom posztjai őriznék a Nyugateur°pa felé halad9 közlekedési utakat. Ez a példa is azt bizony itja, hogy a külpolitikát nem lehet sem a légüres térbe, sem pedig a politikai autoszuggeszíiók elefántcsonttornyába zárkózva csinálni s egyedül a valóságos helyzet s a reális erők hideg, objektív mérlegelése alkothat j a minden józan külpolitikai irányítás és számítás alapját. ' /Folytatása következik,/