Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-14 [176]

/Zadravecz tábori fiüspököt ünnepite a Tosz. Folytatás 1,/ * Mlndorről a nemzet fiait felvilágosítani ugyancsak az egyház feladata, amely ezt a munkát mindenkor Cl Is végezte. Nemzet":.': történelmében sok tragikus és gyászos időszak van. Be akkor is, amikor r leo-sőtétobb volt a magyar éjszaka, mindig voltak világit- fén; sugarak, akikre ma már, amikor dorong a magyar égbolt ugy tekintünk mint tiszteletünk tárgyaira. A közelmúlt legsötétebb magyar éjsza­kájának ilyen világit 0 fénysugara volt Zadravccz István, aki lelkének lángjával, tüzével, ékes sz­1 no ki képességével, tíind'klő férfiasságával világított bele a sötétbe tapogatóz^ kétségbeesett magyar lelkekbe* Mint ilyen fényt és reményt ad-' 1 sugarat áldunk téged. És áldom azt a kőzet, moly most téged visszavezetett a magyar küzdőélet terére, visszaadta bá­torságodat és hitedet, hogy érdemes önzetlenül, becsületesen és hűséggel magyarnak lenni. Reád omolom pohatemat*. életedre, munkásságodra ós arra a magyar nemzeti jövendoro. amelynek hűséges szolgája és katonája vagy, amely Isten kezében van, de a magyaroktól te függ, a magyar nemzeti társadalom egyetértésétől, összefogásától, akaratát." 1, hitetői és kemény­ségé toll Sztranyavszky Sándor szavait gyakran szakította fólbo a meleg taps és ünneplés, -izmikor beszédét befejezte, az egybegyűltek szűnni nem akaró lelkes üunopléssol vették körül Zadraveez Istvánt. Vitéz Endre'Lászl- allsoán, a TESz országos társelnöke mondott ezután pohárköszöntőt, - Zadravecz István - mondotta többek között - már tizen­kilenc évvel ezelőtt hirdette a nemzeti öncélúságot, amely ma mindenki 1 elkét betöltő fogalom, tizenkilenc évvel ezelőtt azonban bátor és merész kezdeményezés volt, 1789-ben kezdődött és azóta ls tart az az Istent, lazát és nemzetet romboló munka, amelyet a nemzetközi szabadkőművességgel szaturált zsidóság folytat. Nem én mondom, hanem Le^n de Ponclns francia Író leplezi lo most megjelent könyvébon, hogy az 1789-ikl firancia forr­dalom éppen olyan pontos szervezettséggel élőké szított ós aknamunkára fel­épített tevékenysége volt a nomze^Közi szabadkömüvessógnek, mint min ; oa forradalom azóta, A francia községi levéltárakban T/ógeett kutatásai, 11­t oles iratok alapján állapit ja meg, mogy m ind azokTftláltványok, beszéd ­szövegek, amelyek a francia forradalom során felszínre jutottak, egymás­sal megéheznek, azonos közoontb-l törtánt utasítással jöttek. És az'tc ls mogszaki tás n élkül fö~7 'k ez a neuzetet, hazát, Istent és az állam elrtv.. plláérelt támadó és romboló tevékenység, folyik a kulturált Eur.'pa szeme­láttára és bűnös mulasztása mellett anélkül, hogy leküzdésére olyan világ­szövetség jött volna létre, mint amilyon például aj\árvá­n yos betegségek leküzdése . érdekében már régen megszületett* - Z.odravoaz István 1919-ben Szegeién Gombó's Gyulával és sok / jóvjnág/m a gyárral * . .x egy *tt szállt szembe ezzel a vi lágáramlattaX s csak ebből a távlatból lohot mérlegelni és értékelni azt' -., a munkát, amelyet Zadravecz ós bajtársai Szegedről elindulva vsgost-ek. Örök hálára kötelez mindannyiunkat magyarokat az a nemes gesztus, • -amely­lyol az ország első embere újra az első vonalba állította Zadravecz Istvánt, aki a huszadik század Kapisztrán Jánosaként áll előttünk. Vitéz Endre László kövotkaző szavaiban az egybegyűlték leikos éljenzésétől kisérvo Zadravecz István szüleiről emlékezett meg, elhunyt édesapjáról, majd édesanyjáról és az ő egészségére Urltette po­harát, Zadravecz István állott fel ezután helyéről és az ünnep­léstől hosszú Ideig nom tudott szóhoz jutni. - Minden szót a szeretet mondat velem - kojdte meg be­szédét. - A hálás szeretet és a hódolat szava száll őfeló, akinek dr'r^ életére az imént poharunkat ürítettük. Hódolattal fogadom az Ő kezéből a legnagyobb kitüntetést. Hódolattal és kötelességérzettql, azzal a tudat­tal, hogy kötelesség jár vele. Amikor a magas kitüntetést átvettem, pár pillanatra tétován álltam az előtt a kérdés olőtt: hová tegyem ezt • a kitüntetést? Mert régi szokásom .volt, ha bármikor csokrot kaptam • z l'''létben, azt az oltárra helyeztem, titokban letépett egy szál; tövisét Udlg emlékeim közé soroltam. E z a kltüntotás csupa fény és ragyogás* - x-'/J •w és most ls divé turáni ' szokás szerint; legméltóbb holye talán:,' az 'ősök y sírján volna, vagy a szülők ősz fején. /p 0 lyt. köv./H,

Next

/
Oldalképek
Tartalom